Sikertörténetek

jegyezz meg

Kedves Társkereső!

Az alábbi néhány történetet egyfajta bátorításként tesszük közzé, hogy Te is elhidd: Veled is megeshet az, vagy valami hasonló, amit az alábbiakban olvashatsz. Sőt, várjuk is az alábbiakhoz hasonló történeteket, amit örömmel közzéteszünk. Leveleiteket a sikertortenet@parom.hu cimre várjuk és az arra érdemeseket megjelentetjük!

Kedves Párom.hu!

2011 november 17-én regisztráltunk párommal az oldalatokra. Csak ez az
egy nap kellett mindössze ahhoz, hogy megtaláljuk egymást. Hamar
lezajlott az ismerkedésünk és a szikra hamar fellobbant kettőnk közt,
még egy hónap se telt el már egy pár voltunk. Azóta is együtt vagyunk
és köszönünk mindent az oldalnak, mert ha Ti nem lennétek, akkor mi se
találkoztunk volna. Ha kérdezik Tőlünk, hogy hol ismertük meg egymást,
büszkén mondjuk ki, hogy a párom.hu-n és az egyedülálló
ismerőseimnek is ajánlom az oldalt, hátha Ők is szerencsések lesznek.
Már együtt tervezzük a közös jövőt! Még egyszer köszönünk mindent.

Üdvözlettel: Mónika (26) és Lali (30)

Kedves Parom.hu szerkesztősége!

A mi kis történetünk több, mit 1 éve kezdődött, amikor megismertük egymást a Parom.hu oldalon. Elhatároztuk, hogy rövid idő eltelte után találkozunk, ezért megbeszéltünk egy randit (2012. január 12.). Már az első randi alkalmával éreztük, hogy a sorsunk egybeforrt, szívünk egy ritmusra dobban.
Egyikünk sem fűzött hozzá sok reményt, hogy még eljön a boldogság az
Életünkben, de nem adtuk fel és megérte, mert nagyon boldogok vagyunk
együtt. A viharosan induló kapcsolatunkban elhatároztuk, hogy egymás iránti szerelmünket hivatalosan is megpecsételjük, így 2012 októberében összeházasodtunk, amelyről mellékleten küldünk egy fényképet, és hozzájárulunk, hogy a sikertörténetünkkel együtt az oldalon közzétegyék.
Mindez nem jöhetett volna létre Önök nélkül, ezért köszönetünket szeretnénk kifejezni a Parom.hu szerkesztőségének, hogy a közös boldogságunkhoz hozzájárultak. Végezetül üzenjük minden társkeresőnek, hogy ne adja fel a reményt, hogy megtalálja álmai társát (párját).

Kedves Parom.hu!

Anyukám folyamatos noszogatására végül 2011. márciusában regisztráltam fel a Párom.hu-ra.
Az igazat megvallva semmi reményt nem fűztem a dologhoz ezért poénként fogtam fel. Ahogy teltek a napok egyre több levél érkezett, de egyik sem fogott meg igazán, senki sem volt szimpatikus. És amikor már épp feladtam volna, a sok levél között megtaláltam a Párom levelét. Elkezdtünk levelezgetni és már az elejétől fogva csomó közös témánk, hobbink volt. Sajnos pont nyár volt és nem tudtunk találkozni, mivel mindketten családi nyaralásokra voltunk hivatalosak. Szeptemberben költöztem Pestre, mivel én akkor kezdtem el a főiskolát. Így adta magát a lehetőség, hogy találkozzunk, mivel a párom is Pesten élt. Már az első találkozáskor nagyon figyelmes volt, kivette a nehéz táskákat a kezemből, udvarias volt. Mivel én nem voltam nagyon tájékozott a fővárosban ezért rá bíztam a döntést, hogy hova menjünk. A Margitszigetre vitt, sétálgattunk, vattacukrot ettünk és néztük a naplementét. Csodás első randi volt, mivel már az elejétől fogva kötetlenül folyt a beszélgetés, sokat nevettünk, mindkettőnk önmagát adta és nem volt az a bizonyos kínos csend sem. Ezután hazakísért és hát mondani se kell, mennyire vártam egy sms-t Tőle. Rá fél órára meg is érkezett: „Nagyon jól éreztem magam Veled, ha holnap nincs jobb dolgod nálam, akkor találkozhatnánk!” Ez a mondat azóta szállóige lett köztünk.
Mivel mindkettőnknek a közös hobbija a természetfotózás volt ezért másnap a János-hegyre mentünk el kirándulni. Az a nap is ugyan olyan jól sikerült, mint az előző, éreztük már akkor mindketten, hogy nagyon egy hullámhosszon vagyunk.
Azóta eltelt másfél év, együtt lakunk, és ugyanannyira szeretjük egymást, mint a legelején.
Szeretnénk megköszönni mindketten a Párom.hu-nak, hogy a segítségetekkel megtaláltuk egymást! Nélkületek nagy valószínűséggel sosem találkoztunk volna, hálásak vagyunk a Sorsnak (és persze Nektek), hogy összehozott minket!

Manuéla & Viktor

Nos! Kedves párom.hu tagok!

Én 2010 Decemberében regisztráltam. Írtam pár üzenetet lányoknak de sehol semmi. Mindig azt kaptam vissza hogy hát éppen válok, és van egy gyermekem, és ez nem fér bele a mai nők életébe. :( hmm.... Fel is adtam addig amíg meg nem kerestek engem. ENGEM???? hűha.
A mi történetünk egy csoda.

Miután itt a párom.hu oldalán váltottunk pár üzenetet, (ez max 2-3 napig tartott) ezután E-mailben tartottuk a kapcsolatot valamint elég gyorsan rátértünk arra hogy inkább találkozzunk egymással.
És itt a csoda. Mikor találkoztunk azóta sülve főve együtt vagyunk és együtt is élünk. Találkoztunk és azóta, de szó szerint azóta együtt is lakunk. Ez már fél éve történt, és kapcsolatunk rendületlen. Neki is van egy kislánya, így már nekem is, valamint nekem is van egy kisfiam, és így egy szép nagy család vagyunk. Én sosem hittem az internetes párkapcsolat keresésben, de ez most hihetetlen számomra hogy ott volt mellettem és így a neten a párom.hu segítségével egy új életet tudtunk kezdeni. Azóta is hogy találkoztunk együtt élünk, most már közös albérletben, és már az eljegyzés is megtörtént. Még részletezhetném de csak annyit hogy kedves elvált, gyermekes férfiak! Ne adjátok fel! És ti sem csajok! Van új élet.

Köszünjük Párom.hu.

Megjegyzés: egyes történetek fotói illusztrációk.

Copyright 2003-2020. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.parom.hu/sikertortenetek/6
Nyomtatás dátuma: 2020-09-30 20:13:47