Sikertörténetek

jegyezz meg

Kedves Társkereső!

Az alábbi néhány történetet egyfajta bátorításként tesszük közzé, hogy Te is elhidd: Veled is megeshet az, vagy valami hasonló, amit az alábbiakban olvashatsz. Sőt, várjuk is az alábbiakhoz hasonló történeteket, amit örömmel közzéteszünk. Leveleiteket a sikertortenet@parom.hu cimre várjuk és az arra érdemeseket megjelentetjük!

Tisztelt Társkereső!

Egy rossz házasságon vagyok túl.Itt már próbálkoztam korábban is a társkereséssel, de folyton csalódtam. Reményt vesztve már nem is foglalkoztam a dologgal csupán beléptem minden nap, hogy megnézett-e valaki. Sosem történt semmi, mivel képet sem akartam föltenni,az adataim valódiak voltak, de a bemutatkozásomba az ellenkezőjét írtam, mint amilyen vagyok. Csúnya,dagadt, nem szeretek nevetni….Aztán egy nap írt valaki röviden, válaszoltam neki. Elvált ő is. Elkezdődött az ismerkedés,levelezés. Nem cseréltünk képet,de a lelkünk nagyon egyezett. Aztán eljött a találkozás pillanata. Előttem állt egy magas,barna pasi,egy gyönyörű vörös rózsával. Végig beszélgettük az egész délutánt. Udvarias, kimért, nem szemtelen, nem nyomulós, humoros, kedves volt és belopta magát a szívembe. Nagyon örültem, azt gondoltam, hogy ilyen férfi már nem létezik. A következő találkozást alig vártuk. Ismét végig beszéltük a délutánt,mindenféléről. Még a kezemet se merte megfogni, hozzám se mert érni. A következő randi előtt elestem és lábsérülésem lett. Mondtam neki,hogy ne sétálós program legyen. Megkérdezte,hogy lenne-e kedvem megnézni a munkáit,ugyanis ő díszmű kovács. Igent mondtam. Elvitt magához,megmutatta a munkáit, egyszerű otthonát. A fél éjszakát végig beszélgettük és tisztességes módon, egy újjal sem ért hozzám, amikor kértem haza hozott. Az érzések egyre jobban elmélyülnek közöttünk és ezt szerelemnek hívják. Igen! Szerelmesek lettünk. Olyan mintha az élet egymásnak teremtett volna minket. Szinte hihetetlen, hogy egymásra találtunk és boldogok vagyunk. Köszönjük ezt a lehetőséget. Erika és Laci

Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretnénk megosztani a T.Szerkesztőséggel egy újabb sikertörténetet.
István és Ágnes társkeresők voltunk az oldalon akik meg akarták találni a párjukat az életük hátralévő részére. Rövid levélváltás után amely az őszinteséget mutatta személyes találkozás során megerősödött AZ érzés egymás iránt. A személyes találkozások AZ őszinte beszélgetések egyre inkább azt sugallták, hogy egymás nélkül nem tudunk élni, így az összeköltözés gondolata mára megvalósult. Minden percet boldogan élünk át egymást segítve a megoldásra váró helyzetekben. Az oldalról mindketten töröljük magunkat és további sok sikert kívánunk a társkeresőknek!

Üdvözlettel: Ágnes és István

A mi sikertörténetünk napra pontosan egy évvel ezelőtt 2010.07.28-án kezdődött, amikor is nagynéném tanácsára (akinek mai napig hálás vagyok ezért,és itt szeretném egyben megköszönni neki) regisztráltam magam a párom.hu-ra. Sokáig ellenkeztem,de végül mégis megtettem. Másnap elég sok levelet kaptam, mégis egy levél volt az, ami igazán megfogott. Azt gondoltam biztosan valami "sablon" levél, olyan hosszúra sikerült a levél írójától, ezért egy kicsit óvatos lettem vele. Elkezdtünk levelezni egymással, mire alig váltottunk néhány sort már a találkozást fontolgattuk. Úgy döntöttem meg kell próbálnom, úgyis a személyes találkozás lesz a döntő mindkettőnknek. Emlékszem talán sohasem izgultam annyira,mint azon a napon,megbeszéltünk egy forgalmas, de egyben nevezetes helyszínt. Ekkor megláttam ŐT, akire egész életemben vártam. Mondanom sem kell, úgy viselkedtünk, mint két gyerek...:). Ahogyan a beszélgetésünk során kiderült a mostani párom (férjem:)), nem volt olyan szerencsés, mint én, ugyanis ő nagyon sok lánynál próbálkozott (szerencsére nem sok sikerrel :)). Ezek után elég érdekes volt azt elmondanom, hogy nekem (mai napig) Ő volt az egyetlen akivel találkoztam a társkereső oldalról (akár veled is megtörténhet!).Egyből bedobtam a mélyvízbe,és a randi keretén belül elmentünk először egy cukrászdába egy kis ismerkedésre (amit ő javasolt), majd ezután jöttem én, hogy invitáljam egy Salsa táncestre (tudom nem egy szokványos randi helyszíne),de eljött velem annak ellenére, hogy nem szeret táncolni. Amikor vége lett az estnek elváltunk egymástól, de mindketten éreztük, hogy most kezdődik minden igazán közöttünk. A következő alkalommal, amikor találkoztunk kértem kísérjen el egy közeli rokonom esküvőjére, ahol az egész családom ott lesz (nem mondott nemet), úgyhogy egyúttal mindenkinek be is mutattam...Itt minden eldőlt, és úgy döntöttünk ez az a pont, ahonnan nincs más hátra,mint előre:), amikor is megkérdezte, ahogyan illik, hogy lennék-e a barátnője. Természetesen örömmel fogadtam (mi több, alig vártam ezt a kérdést). Ezután nemsokára összeköltöztünk, 2010.03.15-én megkérte a kezem a város fölött a levegőben, mire én örömmel igent mondtam. Azóta 2010.05.28-án megtörtént a hivatalos polgári házasságkötésünk,és úgy tervezzük jövőre ugyanezen a napon,mint a mai 2012.07.28-án (ami történetesen épp egy szombati napra esik) sort kerítünk a templomi szertartásra is,és az azt követő lakodalomra. Ha szóhoz hagytam volna jutni most a páromat, még többet tudtunk volna mesélni :). Talán annyit még, hogy velünk 1 év alatt annyi minden jó történt, mint mással 10 év alatt. Kívánjuk mindenkinek, aki regisztrál ezen az oldalon, hogy legyen olyan szerencsés és boldog, mint amilyenek mi vagyunk (a férjem is azt mondta,hogy megérte annyit próbálkozni)!!! Mondanom sem kell, hogy mindez nem is jöhetett volna létre, ha nincs ez az oldal, amiért külön hálásak vagyunk mindketten. Köszönjük párom.hu.:Edina és Laci

Ezúton mondunk köszönetet....valaha így kezdtem...mikor még csak bimbózott a kapcsolatunk a férjemmel.
Igen. Ő már a férjem.A Nagy Ő.Akibe a mai napig fülig szerelmes vagyok,és Ő is belém..hiszen érzem.
Miután megírtam az első köszönetnyilvánító levelemet,azután egy hónappal már össze is költöztünk.Szóval a távolság nem volt akadály.
A kislányom rajong a páromért a mai napig,és apaként szereti.Néha még féltékeny is voltam rá,hiszen amíg nem ismertem meg Zolit,addig csak én voltam a számára,és minden szeretetét én kaptam.Utólag viccesnek tűnik a dolog,de ez azt hiszem természetes reakció volt.
Sosem felejtem el hogy milyen csodálatos érzés volt amikor,és ahogyan megkérte a kezemet a csajszikám jelenlétében.Gréta elpityeregte magát és csak annyit mondott: "teljesült az álmom",és megölelt.Nem mondhattam nemet :) .Mindig is ilyen embernek képzeltem el a gyerekeim apját.
Gyönyörű esküvőnk volt,nagyon jól éreztük magunkat.Azon a nyáron sok eső volt,de aznap verőfényes napsütés.
Lassan egy éves házasok vagyunk,és egy picike fiúcskával is gyarapodott a családunk.
Boldog vagyok, szerelmes, két egészséges gyönyörű gyermek édesanyja, feleség, lelki társ, valakinek a másik fele...nincs ennél jobb érzés.
Ezerszer, és ezerszer hallottátok már biztosan, de még sokszor fogjátok:KÖSZÖNET nektek mindenért.....

Megjegyzés: egyes történetek fotói illusztrációk.

Copyright 2003-2019. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.parom.hu/sikertortenetek/8
Nyomtatás dátuma: 2019-06-26 11:44:04