Tisztelt Szerkesztők.
Elég sokáig húztam a dolog, mire sikerült ide leülnöm, hogy megírjam a mi történetünket. Mi ezen az oldalon ismerkedtünk össze 2008 év elején. A párom egy több éves kapcsolaton, én pedig 1 házasságon voltam túl. István úgy indult neki ennek a kapcsolatnak, hogy egy horoszkóp "jelzett" neki egy ilyen tipusú kapcsolatot. Én pedig az első találkozással úgy voltam: egy randit azért megér. Nem igazán "jött be" neten keresztül. Munkába menet találkoztunk aztán a vonaton és elbeszélgettünk az 1 órás vonatút alatt. Aznap már keresett is telefonon. Elég sokat kiállt mellettünk. A lányom elég problémás volt hosszú ideig. De nem István miatt! Az elmúlt 2 év alatt pedig összeköltöztünk, összeházasodtunk, és már egy gyönyörű kisfiú boldog szülei vagyunk. Ezért mondom azt mindig, hogy a neten kötött ismeretség Happy End-del is végződhet.
Tisztelettel
Katalin (Ciprobay)

Kedves Parom.hu!
Harminc felett, ha az ember nem akarja keverni a munkát és a magánéletet, bulizni pedig a ritkánál is ritkábban jár, milyen reális lehetőségei maradnak az ismerkedésre?
Szerintem csakis a net, ezért újra és újra ráfanyalodtam, hol hosszabb, hol rövidebb ideig, de minél több tapasztalatom lett, annál szkeptikusabbá váltam.

Szeptember végén a lánybúcsúmon :) rituálisan töröltem a - már jó ideje hibernált - tagságomat az oldalatokról. Rá néhány hétre ugyanis hozzámentem életem szerelméhez, akit a Ti oldalatokon ismertem meg.

2009 októberében regisztráltam az Önök oldalára. Nem nagy esélyt adtam annak, hogy itt fogom megtalálni az Igazit. Az időm nagy részét a munkámra fordítottam.