Kedves Szerkesztőség és Látogatók!
Szeretném veletek megosztani a Mi sikertörténetünket:
2010 nyarán egy álmatlan éjszakán látogattam meg először a párom.hu oldalát. Pár órás keresgélés után találtam rá Dezsőre. Egy "instant kacsintással" üdvözöltem,majd elkezdtünk e-mailezni. Pár levélváltás után megbeszéltünk egy találkozót. Kezdettől fogva éreztem,hogy olyan természetes a jelenléte. Nincs izgulás,nincs feszengés. Olyan volt,mintha már jó ideje ismernénk egymást. Néhány hónappal ez után össze is költöztünk. Áprilisban egy olaszországi utazás alkalmával megkérte a kezem. Mondanom sem kell,hogy mi volt a válaszom és hogy mennyire boldog voltam :-)
Azóta már az esküvőt szervezzük,ami jövő augusztusban lesz. Hamarosan babát is szeretnénk és akkor beteljesülne az igazi sikertörténet :)
Ő az a férfi,akit mindig is kerestem! Amolyan "zsák meg a foltja,vagy borsó meg a héja" páros vagyunk. Támogatjuk egymást és kézenfogva vesszük az élet nehézségeit. Minden nap hálát adok a sorsnak,hogy összehozott Minket. A legjobb dolog ami eddig valaha történt az életemben!
Köszönöm Nektek!
Nóri és Dezső

Szeptember végén a lánybúcsúmon :) rituálisan töröltem a - már jó ideje hibernált - tagságomat az oldalatokról. Rá néhány hétre ugyanis hozzámentem életem szerelméhez, akit a Ti oldalatokon ismertem meg.

Amikor rátaláltam erre az oldalra,az volt az első hogy elolvasgattam a sikertörténeteket.
Az álmom az volt,mint mindenkinek...egy hozzám illő társ- és megfogadtam,hogy ha megtalálom,én is írok majd nektek-hogy még több reményt adjak a többieknek...

A megismerkedésünk olyan történet, amit „utolsó esélyes"-nek lehet mondani; mind a ketten a nagybetűs „Társat” kerestük, egy olyan társat, akit szerethetünk, aki szeret és akivel kézen fogva haladhatunk az úton tovább. A kérdés kezdettől fogva ott motoszkált mindkettőnkben: létezik ilyen?
A válaszunk: igen.