Ezúton mondunk köszönetet....valaha így kezdtem...mikor még csak bimbózott a kapcsolatunk a férjemmel.
Igen. Ő már a férjem.A Nagy Ő.Akibe a mai napig fülig szerelmes vagyok,és Ő is belém..hiszen érzem.
Miután megírtam az első köszönetnyilvánító levelemet,azután egy hónappal már össze is költöztünk.Szóval a távolság nem volt akadály.
A kislányom rajong a páromért a mai napig,és apaként szereti.Néha még féltékeny is voltam rá,hiszen amíg nem ismertem meg Zolit,addig csak én voltam a számára,és minden szeretetét én kaptam.Utólag viccesnek tűnik a dolog,de ez azt hiszem természetes reakció volt.
Sosem felejtem el hogy milyen csodálatos érzés volt amikor,és ahogyan megkérte a kezemet a csajszikám jelenlétében.Gréta elpityeregte magát és csak annyit mondott: "teljesült az álmom",és megölelt.Nem mondhattam nemet :) .Mindig is ilyen embernek képzeltem el a gyerekeim apját.
Gyönyörű esküvőnk volt,nagyon jól éreztük magunkat.Azon a nyáron sok eső volt,de aznap verőfényes napsütés.
Lassan egy éves házasok vagyunk,és egy picike fiúcskával is gyarapodott a családunk.
Boldog vagyok, szerelmes, két egészséges gyönyörű gyermek édesanyja, feleség, lelki társ, valakinek a másik fele...nincs ennél jobb érzés.
Ezerszer, és ezerszer hallottátok már biztosan, de még sokszor fogjátok:KÖSZÖNET nektek mindenért.....

Egy rossz házasságon vagyok túl.Itt már próbálkoztam korábban is a társkereséssel, de folyton csalódtam. Reményt vesztve,már nem is foglalkoztam a dologgal amikor...

2017 januárja volt az az idő, ami megváltoztatta az életemet. Fél éve véget ért az előző kapcsolatom, de valahogy nem tudtam zöld ágra vergődni. Többször is próbáltam az évek folyamán különféle "barátkozós" vagy társkereső oldalakat, sikertelenül.

2012. május 3.-án regisztráltam az oldalon, majd 1-2 félresikerült üzenetváltás után kaptam egy következőt, mindent megváltoztató levelet Tőle. Már az első sor mosolyt csalt az arcomra, nagyon szimpatikus volt nekem a feladó.