Tisztelt szerkesztőség!
A párommal 2015 január végén ismerkedtünk meg az oldalukon. Ő aznap regisztrált, meglátott és csak nekem írt egy kedves üzenetet. Én már lassan 2 éve regisztrálva voltam, de alig néztem fel az oldalra, ha néha fel is néztem, csak olyan üzeneteket kaptam, amik nem fogtak meg, így senkinek nem válaszoltam. Mikor megkaptam a párom üzenetét és megnéztem a profilképét, annyira megmagyarázhatatlanul megfogott, hogy már abban a pillanatban tudtam, hogy ő lesz a férjem. Hivatalosan március 28.-án jöttünk össze, mert akkor csattant el az első csók :) Attól a naptól kezdve együtt is lakunk és teljesen elválaszthatatlanok vagyunk. Október 17-én lesz az esküvőnk és utána mindketten nagyon szeretnénk családot alapítani. Mindketten tudjuk, hogy a másik számunkra az igazi, megéreztük az első pillanatban. Nagyon boldogok vagyunk és hálásak, hogy egymásra találhattunk.
Köszönettel: Noémi és Imi

Kedves Olvasó!
A címben szereplő kisfiú 2011 november végén született meg Budapesten egy szerelem gyümölcseként, ami bearanyozza az életem lassan 3 éve...

A megismerkedésünk olyan történet, amit „utolsó esélyes"-nek lehet mondani; mind a ketten a nagybetűs „Társat” kerestük, egy olyan társat, akit szerethetünk, aki szeret és akivel kézen fogva haladhatunk az úton tovább. A kérdés kezdettől fogva ott motoszkált mindkettőnkben: létezik ilyen?
A válaszunk: igen.

Már korábban is tájékoztattam Önöket az oldal jóvoltából létrejött kapcsolatunkról, egymásra találtunk immár 19 hónapja, és boldogok vagyunk együtt. Ennek ellenére a családban történt tragédia folytán csak idén 2012.április 24-én házasodunk össze.