Pontosan meghatározni nehezen tudnám magam, de azt tudom, hogy mit szeretek. A lányomat, a humanizmust, a középutat, a mértéktartást, a papírt, a betűt, a filmeket, a történet mesélést és a gyerekkoromat meg a szereplőit. Szégyenlem ugyan, de hajlamos vagyok a nosztalgiára. Amit pedig utálok az az utálat maga és minden szélsősége. Ma már többet írok, mint olvasok és ha úgy érzem illusztrálom is a gondolataimat tollal, festékkel. Régebben előfordult, hogy dícsérték a humoromat és tőlem sem állt távol a szórakoztatás. Ehhez jól jönne most egy értő és befogadó közönség. Ezen szívesen dolgoznék. Hatással lenni arra nőre aki a figyelmére méltatott nagy élmény. Ha a szavak már elfogytak akkor pedig jöhet a fakanál...ugyanis örök kezdő létemre imádok főzni és etetni !