"Olyan világban élünk, ahol az emberek megengedik maguknak azt, hogy szó nélkül eltűnjenek a másik életéből.
Ahol vesszők és befejezetlen mondatok vannak pontok, és felkiáltójelek helyett. Ahol teher és nyűg megírni a másiknak, hogy 𠇋ocs, nekem ez veled mégsem fog működni.”
Ahol az emberek törlés-tiltást használnak ahhoz, hogy véget vessenek egy kapcsolatnak, elfelejtve azt is, hogy egyáltalán valaha is létezett a másik.

Ebben a világban, jelekből kell megtudnunk, hogy hányadán is állunk a másikkal. Ilyen a sztorikra reagálás, a lájkok küldözgetése, a kikövetés, bekövetés, az, hogy mennyi idő után válaszol az üzenetedre. És sokan ezt hívják ismerkedésnek... mondok rosszabbat, kapcsolatnak!
Hol vannak ma már a telefonszám kérések, a találkozóra hívások?
Ciki lett a romantika, kommersz a séta, tabu érzelemről beszélni. Eltűnt a kíváncsiság, a meghittség.