Lilla (37)

Olyan férfit szeretnék az életemben, aki mellett valóban önmagam lehetek. Nem szeretnék olyan kapcsolatot, ahol folyamatosan figyelnem kell magam, hogy mit mondok, hogyan viselkedem, nem vagyok-e túl érzékeny, túl sok, túl hangos, túl csendes vagy éppen túl bonyolult. Olyan társat keresek, aki nem egy „könnyebben kezelhető” változatomat szeretné, hanem engem, a személyiségemmel, a hibáimmal, az érzékenységemmel és az erősségeimmel együtt.

Fontos számomra, hogy érzelmileg érett legyen. Tudjon beszélni arról, hogy mit érez, mit szeretne és mi bántja. Ne kelljen megfejtenem, hogy mi zajlik benne, és ne az legyen a konfliktusok megoldása, hogy eltűnik, elzárkózik vagy büntető csenddel reagál. Szeretném, ha egy nehéz beszélgetésben is képes lenne jelen maradni, és nem az lenne az első reakciója, hogy menekül.

Olyan férfit szeretnék, aki megbízható és következetes. Aki nemcsak szépeket mond, hanem a tetteivel is megmutatja, hogy komolyan gondolja. Nem szeretnék olyan kapcsolatot, ahol egyik nap közel érezzük magunkat egymáshoz, a másik nap pedig azt sem tudom, hogy egyáltalán számítok-e neki. Fontos, hogy amit mond, és amit tesz, összhangban legyen. Hogy lehessen rá számítani, és hogy a szeretete ne attól függjön, éppen milyen kedvében van.

Szeretnék egy intelligens, kíváncsi férfit, akivel lehet beszélgetni. Nem feltétlenül az iskolai végzettség vagy az intellektuális teljesítmény érdekel, hanem az, hogy legyen nyitott a világra, gondolkodjon, kérdezzen, legyenek saját gondolatai. Jó lenne olyan emberrel lenni, akivel órákon keresztül lehet beszélgetni akár komoly dolgokról, akár teljesen jelentéktelen hülyeségekről.

És nagyon fontos, hogy legyen humorérzéke. Szeretnék vele nevetni. Sokat. Legyen közöttünk egy saját humor, belső poénok, hülyéskedés, játékosság. Ne csak egy „komoly, felnőttes, jól működő” kapcsolat legyen, hanem legyen benne könnyedség és spontaneitás is.

Olyan férfit keresek, aki elfogadó és empatikus. Nem azt várom tőle, hogy mindenben ugyanúgy gondolkodjon, mint én, hanem azt, hogy érdekelje, hogyan élem meg a dolgokat. Ha valami nekem nehéz, ne akarja rögtön megmagyarázni, hogy miért nem kellene annak nehéznek lennie. Ha valami fáj, ne bagatellizálja. És ha valamiben másképp működöm, mint ő, ne akarjon megváltoztatni.

Fontos, hogy tisztelje a határaimat és az önállóságomat. Nem szeretnék birtokló vagy kontrolláló kapcsolatot. Szeretném, ha mindkettőnknek lenne saját élete, saját barátai, érdeklődése, céljai és ideje. Ugyanakkor az önállóság nem azt jelenti, hogy érzelmileg távol vagyunk egymástól. Éppen ellenkezőleg: azt szeretném, hogy két önálló ember válassza egymást nap mint nap.

Olyan férfit szeretnék, aki nem fél egy erős nőtől. Aki nem érzi magát kisebbnek attól, hogy vannak céljaim, véleményem, ambícióim vagy olyan területek, amelyekben magabiztos vagyok. Nem szeretném magam kisebbre venni azért, hogy a másik férfiasabbnak vagy fontosabbnak érezhesse magát.

Ugyanakkor szeretnék egy férfit, aki férfiként is stabil tud lenni mellettem. Nem arra gondolok, hogy domináljon vagy irányítson, hanem arra, hogy legyen tartása, legyen saját véleménye, tudjon döntéseket hozni, vállalja a felelősséget, és ne nekem kelljen mindig mindent kézben tartanom. Jó érzés lenne néha egyszerűen hátradőlni, és tudni, hogy most ő viszi a helyzetet.

Szeretném, ha konfliktus esetén is biztonságban érezném magam mellette. Nem várok konfliktusmentes kapcsolatot – szerintem olyan nem is létezik. Azt szeretném, hogy amikor összeveszünk, akkor is egymás oldalán maradjunk. Ne legyen megalázás, manipuláció, játszmázás, fenyegetőzés vagy szándékos bántás. Lehessen azt mondani, hogy �n nem értek veled egyet”, anélkül, hogy ettől megkérdőjeleződne az egész kapcsolat.

Szeretnék mély intimitást is. Nem csak fizikait, hanem azt az érzést, amikor valaki tényleg ismer. Ismeri a félelmeimet, a furcsaságaimat, a gyenge pontjaimat, a hülyeségeimet, és ezek ismeretében sem távolodik el. Jó lenne úgy szeretni valakit, hogy ne kelljen állandóan attól félnem, mikor fogja meggondolni magát.

Olyan férfit szeretnék, aki tud szeretetet adni és elfogadni is. Aki nem szégyelli kimutatni, hogy fontos vagyok neki. Aki tud ölelni, kezdeményezni, érdeklődni, figyelni. Nem feltétlenül nagy romantikus gesztusokra gondolok, hanem a hétköznapi dolgokra: hogy eszébe jutok, megkérdezi, milyen napom volt, megjegyez valamit, amit hetekkel korábban mondtam, vagy csak odabújik hozzám.

És szeretném, ha büszke lenne arra, hogy én vagyok mellette, ahogyan én is büszke szeretnék lenni arra, hogy ő van mellettem.

Fontos az is, hogy legyenek saját céljai és legyen benne életkedv. Nem várom, hogy tökéletesen rendezett élete legyen, de szeretném, ha akarna valamit az élettől. Legyen benne fejlődési vágy, érdeklődés, kíváncsiság. Ne nekem kelljen motiválnom, megmentenem vagy „összeraknom” őt.

És talán az egésznek a legfontosabb része: nem megmenteni szeretnék valakit, és nem azt szeretném, hogy valaki engem mentsen meg. Társat szeretnék.

Valakit, akivel együtt lehet fejlődni, hibázni, újrakezdeni, utazni, otthon maradni, nevetni, sírni, hülyeségeket csinálni és komoly dolgokról beszélni. Valakit, akivel nem kell állandóan azon gondolkodnom, hogy „vajon szeret-e”, mert a kapcsolat biztonságából ezt természetesen érezni lehet.

Nem tökéletes férfit keresek. Olyat keresek, aki ismeri a saját hibáit, képes felelősséget vállalni értük, és akar dolgozni önmagán. Aki nem tökéletesen érkezik, hanem képes együtt fejlődni velem.

És végül olyan kapcsolatot szeretnék, ahol nem kell választanom a biztonság és az izgalom között. Legyen benne stabilitás, de ne legyen unalmas. Legyen benne szenvedély, de ne legyen káosz. Legyen benne mélység, de legyen benne könnyedség is. Legyen valaki, akihez haza lehet érni, miközben mellette továbbra is szabad ember maradhatok.

Olyan férfit keresek, aki mellett nem kevesebb leszek, hanem még inkább önmagam. És akinek én sem elveszek az életében, hanem hozzáadok.