Ez olyan nehéz... mert, ha objektíven is próbálsz bemutatkozni akkor is csak a te elfogult szemszögedből mutatod be magad. Ami részben valós de nem reális.
Általában pesszimistán optimista vagyok, de reálisan próbálom látni az álmaimat, hogy ész nélkül igyekezzek megvalósítani ... persze néha én se értem magam, ilyenkor a rohanó világ aprócska porszemeként harcolok, hogy egy kicsit megállítsam az időt. Egy biztos megéltem pár dolgot és élveztem, de hiába forog a B oldal még vannak céljaim amik éltetnek és talán jobb lenne valakivel kézenfogva átélni és álmodni együtt ...néha megállni és valaki szemébe nézni és elveszni jó mélyen a pillantásában úgy, hogy ne akarjak visszatérni a valóságba...