Sikertörténetek

jegyezz meg

Kedves Társkereső!

Az alábbi néhány történetet egyfajta bátorításként tesszük közzé, hogy Te is elhidd: Veled is megeshet az, vagy valami hasonló, amit az alábbiakban olvashatsz. Sőt, várjuk is az alábbiakhoz hasonló történeteket, amit örömmel közzéteszünk. Leveleiteket a sikertortenet@parom.hu cimre várjuk és az arra érdemeseket megjelentetjük!

A mi történetünk pont fél évvel ezelőtt kezdődött.
Túl egy házasságon és több kapcsolaton, 37 évesen úgy hittem, hogy számomra már nem jár szerelem, társ… Mégis, esélyt adva a szerencsének, regisztráltam a párom.hu-ra, bár hinni már rég nem hittem a mesékben.
Pár nap…, pár levél… Aztán egy, egyetlen… Az egyetlen. Csupán egy röpke hét alatt. Hogy történt? Magam sem tudom, hisz annyi kétség gyötört. Egy megbeszélt randevú, pár nap után? Kétség, még mindig a kétség…
– Mégis? Mit veszíthetsz? – kérdeztem magamtól, így hát mégis belevágtam. Randevú… Hogy is kell? Menni fog. Egy kellemes vacsora. Egy kellemes beszélgetés. Egy kedves szempár. Mit mondjak? Nos, megbabonázott. Még aznap éjszaka leregisztráltunk mindketten. Egy hónap múlva már együtt éltünk, mert úgy éreztük, és persze azóta is így érezzük, hogy egymás nélkül valahogy nem teljes semmi. Négy hónap múlva gyűrűvel pecsételtük meg a szerelmünket, jegyben járunk. És igen, most a májusi esküvőnket szervezzük éppen. Köszönet hát nektek, hogy egymásra találhattunk általatok!
Judit és Péter

T. Párom.hu,
én 2008 augusztusában regisztráltam fel hozzátok mert a barátnőim rádumáltak. Sokan írtak nekem de egyik levélre sem válaszoltam. Egy szeptember végi napon írt nekem egy kedves mailt Zoli ami az első érdemleges levél volt a sok közül. Egy kis idő múlva felvett MSN-re s mire észbe kaptunk már napi 3 órát írogattunk egymásnak. Kis idő múlva találkozót beszéltünk meg a Margit- szigeten ami jól sikerült ugyan de akkoriban volt barátom így szó sem lehetett többről köztünk. Sokat beszélgettünk, találkoztunk. Ő LETT A LEGJOBB BARÁTOM. Ő egy idő után szerelmet vallott Nekem de ez csak még jobban erősítette a barátságunkat.
Ő volt a partnerem a szalagavatómon. Ruhát is eljött velem próbálni. Sokat keringőztünk együtt.
Neki akkoriban volt egy barátnője és rajtam kívül mindenki tudta, hogy milyen féltékeny vagyok rá. Ekkoriban már nem voltam együtt a barátommal így szabad volt.
Karácsonyra egymás tudta nélkül Fondü készletet vettünk egymásnak mivel nagyon megtetszett mindkettőnknek mikor egyszer csoki szökőkútat rendeltünk a Kakas Étteremben. Elhívott Magukhoz, hogy Fondüzzünk egyet. Este felmentünk filmet nézni a szobájába, beszélgettünk s egyszer csak megcsókolt. Akkor és ott éreztem minden porcikámba, hogy nagyon szeretem Őt. 1 év és 3 hónap barátság után beteljesedett a szerelmünk. Nem volt könnyű harc a számára de minden tiszteletem az Övé a kitartásáért.
2010. január 22.-én jöttünk össze. Azóta összeköltöztünk és van egy aranyos cicánk is.
Hasznos a társkereső oldal használata, ha az ember tud különbséget tenni vágy és akarás között. Ha ez az oldal nem lett volna sosem ismerhettük volna meg egymást.
Köszönjük Párom.hu!

Heni & Zoli

Már első leveleinkből éreztük,hogy több lesz ez mint egy egyszerű kaland. Három hét levelezés után végül is összejött az első randi kijött hozzám Erdélybe Székelyhidra.

Be kell vallanom,hogy tartottam attól miszerint én nem Magyarországon lakom és ezáltal esetleg Ő a távolság miatt nem szeretne komolyabb kapcsolatot létesiteni velem. Nagy örömömre szolgált amikor legelőször találkoztunk és mindketten éreztük az egymás iránti vonzalmat,szeretetet,ami mára már igazi szerelemmé vált. Nagyon boldogok vagyunk és ezúton szeretnénk megköszönni a párom.hu társkereső oldalnak a lehetőséget hogy egymásra találtunk ,hiszen Nélküle esélytelen lett volna megismerkedésünk.

Kívánjuk mindenkinek,hogy ezen a Társkereső honlapon sikerrel találja meg Élete Párját.....

Nekünk sikerült !!!

Üdvözlettel; Judith és László

2009 októberében regisztráltam az Önök oldalára. Nem nagy esélyt adtam annak, hogy itt fogom megtalálni az Igazit. Az időm nagy részét a munkámra fordítottam. A hétvégét nem azért vártam, hogy bulizni menjek, hanem azért hogy végre pihenni tudjak. Nem tartoztam pörgős fiatalok közé. Mindig is inkább a nyugalmat kerestem. Ez annál jobban rontotta annak az esélyét, hogy megtalálom azt a társat ilyen fiatalon, akinek nem a bulizás és a partik állnak az első helyen. Rájöttem arra, hogy tényleg nem itt fogom megtalálni az Igazi társamat. Nem panaszkodhatom a levelek száma miatt, de egyik sem azt írta, ami nekem tetszett volna. De elég rövid időn belül ennek pont az ellenkezője bizonyosodott meg. Körülbelül egy hónap elteltével elhatároztam, hogy törlöm magam az oldalról, inkább egy darabig most szabadon repülök tovább és majd ha sors is úgy szeretné akkor majd kialakul aminek ki kell.
Miközben azt kerestem, hogy hogyan lehetne törölni a profilomat, megláttam Zsoltot. A képe annyira megfogott, hogy gondolkozás nélkül megnéztem az adat lapját. Pedig erre is volt egy taktikám, hogy előbb kiléptem, hogy az illető ne lássa, hogy én megnéztem. Nem tudom ezt miért tettem. De Zsolt képe annyira felhívta a figyelmemet, hogy ezt elfelejtettem, és bejelentkezve néztem meg Őt. Gondolom ezek után már Ő is megnézte. Aztán először csak egy „jele” kaptam. Tiszteletből reagáltam erre. Rövid idő elteltével villogni kezdett a postaládám. Amikor megláttam, hogy Zsolt ír még mindig nem fűztem hozzá semmi reményt. Aztán egymást követték a levelek. Alig vártam, azt hogy Zsolt írjon. Nagyon más volt, nem akartam elhinni. Rövid levelezgetés után találkozót beszéltünk meg. (A telefonszámomat nem tudta a kb. 1 hónap alatt csak is, levelezgettünk). Ez a találkozó november 29-ére beszéltük meg. Abszolút nem izgultam, mert még mindig nem adtam esélyt annak, hogy Zsolt lesz az igazi, aki boldoggá tesz. Hiába stimmelt minden a levelezés alapján. Sima találkozásnak fogtam fel. De, aztán amikor megláttuk egymást mindkettőnk arcára kiült a csodálkozás jele, és elkezdtünk beszélgetni, és minden megváltozott. Nagyon szimpatikusak maradtunk egymásnak. Estig csak sétálgattunk és beszélgettünk. Amikor elérkezett a búcsú ideje Zsolt feltettet nekem egy kérdés, ami ez volt: Leszel a barátnőm?? Erre persze én IGENnel válaszoltam. Elcsattant az első csók is. Azóta (már lassan egy éve) egy párt alkotunk, és mindig azt mondjuk, hogy mi vagyunk a legboldogabb pár. Azóta annyi változás történt, hogy már össze is költöztünk, sajnos a munka mellett és az elég nagy km távolság miatt, nem bírtuk a hétvégi találkozást. Nem volt elég. Persze ezt is Zsolt kezdeményezte. Én óvatosabb vagyok minden téren, de ennek ellenére nagyon örültem neki, hogy Ő ezt akarja.
Azóta is nagy boldogságban élünk és tervezzük a közös jövőnket. Nagyon szépen köszönjük nektek, hogy általatok sikerül nekünk egymásra találni, és hogy boldogok lehetünk.

Köszönjük
Zs&Zs => Zsolt és Zsanett

Megjegyzés: egyes történetek fotói illusztrációk.

Copyright 2003-2019. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.parom.hu/sikertortenetek/9
Nyomtatás dátuma: 2019-06-26 12:09:36