Sikertörténetek

jegyezz meg

Kedves Társkereső!

Az alábbi néhány történetet egyfajta bátorításként tesszük közzé, hogy Te is elhidd: Veled is megeshet az, vagy valami hasonló, amit az alábbiakban olvashatsz. Sőt, várjuk is az alábbiakhoz hasonló történeteket, amit örömmel közzéteszünk. Leveleiteket a sikertortenet@parom.hu cimre várjuk és az arra érdemeseket megjelentetjük!

2009 októberében regisztráltam az Önök oldalára. Nem nagy esélyt adtam annak, hogy itt fogom megtalálni az Igazit. Az időm nagy részét a munkámra fordítottam. A hétvégét nem azért vártam, hogy bulizni menjek, hanem azért hogy végre pihenni tudjak. Nem tartoztam pörgős fiatalok közé. Mindig is inkább a nyugalmat kerestem. Ez annál jobban rontotta annak az esélyét, hogy megtalálom azt a társat ilyen fiatalon, akinek nem a bulizás és a partik állnak az első helyen. Rájöttem arra, hogy tényleg nem itt fogom megtalálni az Igazi társamat. Nem panaszkodhatom a levelek száma miatt, de egyik sem azt írta, ami nekem tetszett volna. De elég rövid időn belül ennek pont az ellenkezője bizonyosodott meg. Körülbelül egy hónap elteltével elhatároztam, hogy törlöm magam az oldalról, inkább egy darabig most szabadon repülök tovább és majd ha sors is úgy szeretné akkor majd kialakul aminek ki kell.
Miközben azt kerestem, hogy hogyan lehetne törölni a profilomat, megláttam Zsoltot. A képe annyira megfogott, hogy gondolkozás nélkül megnéztem az adat lapját. Pedig erre is volt egy taktikám, hogy előbb kiléptem, hogy az illető ne lássa, hogy én megnéztem. Nem tudom ezt miért tettem. De Zsolt képe annyira felhívta a figyelmemet, hogy ezt elfelejtettem, és bejelentkezve néztem meg Őt. Gondolom ezek után már Ő is megnézte. Aztán először csak egy „jele” kaptam. Tiszteletből reagáltam erre. Rövid idő elteltével villogni kezdett a postaládám. Amikor megláttam, hogy Zsolt ír még mindig nem fűztem hozzá semmi reményt. Aztán egymást követték a levelek. Alig vártam, azt hogy Zsolt írjon. Nagyon más volt, nem akartam elhinni. Rövid levelezgetés után találkozót beszéltünk meg. (A telefonszámomat nem tudta a kb. 1 hónap alatt csak is, levelezgettünk). Ez a találkozó november 29-ére beszéltük meg. Abszolút nem izgultam, mert még mindig nem adtam esélyt annak, hogy Zsolt lesz az igazi, aki boldoggá tesz. Hiába stimmelt minden a levelezés alapján. Sima találkozásnak fogtam fel. De, aztán amikor megláttuk egymást mindkettőnk arcára kiült a csodálkozás jele, és elkezdtünk beszélgetni, és minden megváltozott. Nagyon szimpatikusak maradtunk egymásnak. Estig csak sétálgattunk és beszélgettünk. Amikor elérkezett a búcsú ideje Zsolt feltettet nekem egy kérdés, ami ez volt: Leszel a barátnőm?? Erre persze én IGENnel válaszoltam. Elcsattant az első csók is. Azóta (már lassan egy éve) egy párt alkotunk, és mindig azt mondjuk, hogy mi vagyunk a legboldogabb pár. Azóta annyi változás történt, hogy már össze is költöztünk, sajnos a munka mellett és az elég nagy km távolság miatt, nem bírtuk a hétvégi találkozást. Nem volt elég. Persze ezt is Zsolt kezdeményezte. Én óvatosabb vagyok minden téren, de ennek ellenére nagyon örültem neki, hogy Ő ezt akarja.
Azóta is nagy boldogságban élünk és tervezzük a közös jövőnket. Nagyon szépen köszönjük nektek, hogy általatok sikerül nekünk egymásra találni, és hogy boldogok lehetünk.

Köszönjük
Zs&Zs => Zsolt és Zsanett

Tisztelt Szerkesztők.

Elég sokáig húztam a dolog, mire sikerült ide leülnöm, hogy megírjam a mi történetünket. Mi ezen az oldalon ismerkedtünk össze 2008 év elején. A párom egy több éves kapcsolaton, én pedig 1 házasságon voltam túl. István úgy indult neki ennek a kapcsolatnak, hogy egy horoszkóp "jelzett" neki egy ilyen tipusú kapcsolatot. Én pedig az első találkozással úgy voltam: egy randit azért megér. Nem igazán "jött be" neten keresztül. Munkába menet találkoztunk aztán a vonaton és elbeszélgettünk az 1 órás vonatút alatt. Aznap már keresett is telefonon. Elég sokat kiállt mellettünk. A lányom elég problémás volt hosszú ideig. De nem István miatt! Az elmúlt 2 év alatt pedig összeköltöztünk, összeházasodtunk, és már egy gyönyörű kisfiú boldog szülei vagyunk. Ezért mondom azt mindig, hogy a neten kötött ismeretség Happy End-del is végződhet.

Tisztelettel

Katalin (Ciprobay)

Azért írok mert másfél éve megtaláltam önökön keresztül a páromat!
Nagyon Köszönöm önnöknek, hogy vannak és segítettek.
Másfél éve talált rám magukon keresztül, nagyon boldogok vagyunk. Lassan mennyaszony leszek :)
A találkozástól nagyon féltem hisz elötte 8 évig nem randiztam. Féltem, de belementem a randiba . Hatalmas nagy Rózsa csokorral jött hozzám. Kitalálta, hogy menjünk moziba, de mivel Pestre nem szerettem volna menni, így Tatára mentünk a tóhoz aztán Tatabányára moziba. én úgy gondoltam még akkor ha valami baj lenne akkor tudok szólni a kereszt szüleimnek, mivel ők ott laknak.) De nem bántam meg. Aztán egyik randi a másik után. Eltelt egy pár hónap aztán mondta, mivel vállalkozása van Pesten ő nem költözik le, így hát nekem kellett menni hozzá. Elöszőr 2-3 nap, aztán 2 hét aztán felköltözetem hisz lakva ismeri meg egymást az ember. :) Most ott tarunk, hogy csináltatjuk a gyürüket így boldog mennyaszony lettem :)
Mindenkinek azt üzenem, hogy ne adja fel és merjen elmenni arra a bizonyos randira.

Üdvözlettel: Zsófia és László

Szeretném megosztani mindenkivel a történetünket.2009 áprilisában regisztráltam,a párom 2009 májusában.Ő május végén megnézte az adatlapom, de mivel dohányoztam ezért nem is foglalkozott velem többet. Nekem nagyon szimpatikusnak tűnt,ezért küldtem Neki egy instant üzenetet, amire június 12.-én válaszolt is.Innentől kezdve naponta leveleztünk.Kiderült, Norvégiában él és megígérte,hogy a szülinapomra (06.28) Magyarországra jön. Alig vártam, hogy élőben is találkozzunk és ne csak telefonon vagy az interneten keresztül beszéljünk. Nagyon jól sikerült az első randink. Másnap is találkoztunk és akkor már tudtam,hogy Ő kell nekem. Egy hónapig maradt Magyarországon és ez alatt az idő alatt éjjel-nappal együtt voltunk. Eljött az idő, hogy hazautazzon, akkor megkérte a kezem és én igent mondtam. Neki vissza kellett mennie Norvégiába,én még maradtam 1 hónapot és elrendeztem a dolgaimat. Augusztus 28.-án repültem ki.Azóta együtt élünk itt, és 2010.július 17.-én összeházasodtunk. Kívánom Mindenkinek,hogy találják meg a párjukat. Nekünk SIKERÜLT és ezt NAGYON KÖSZÖNJÜK NEKTEK!

Megjegyzés: egyes történetek fotói illusztrációk.

Copyright 2003-2019. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.parom.hu/sikertortenetek/10
Nyomtatás dátuma: 2019-12-07 18:08:58