Blogok

jegyezz meg

András Zsolt blogja: Úrnő kerestetik

A Blogot eddig 3111 alkalommal nézték meg, legutóbb (ismeretlen, külső látogató) látta.
118. András Zsolt [VIP] 2017-02-20 20:03:42
Egy régi igazság körvonalai jelennek meg lelki szemeim előtt. Miszerint véleménye és seggluka mindenkinek van - mégsem kíváncsiak az emberek a máséra.

Persze elolvasom én, amit írnak, de sajnos nehezen fog rajtam a "jó szó". Ezt csak azért írtam, hogy elvegyem a kedved a tanácsadástól. Kivéve, ha Te legalábbis kiemelkedően sikeres vagy abban, amivel kapcsolatban a tanácsodat adod. Ugyanis sok-sok (száz)millió Forintomba (egy picikét sem túlzás - sajnos), és rengeteg ELVESZTEGETETT évembe került az az aprócska ostobaság, hogy olyanok tanácsát fogadtam meg, akik maguk nem voltak sikeresek azon a területen, amihez a tanácsot adták. (Hol tarthatnék már, hajjajj...) Például volt egy üzleti tanácsadó, aki - bár egyedülálló volt - házassági tanáccsal örvendeztetett meg. Akkoriban még nem tudtam, hogy csak az ostobák fogadnak el ilyenfajta tanácsot. Természetesen ha Te kivételesen sikeres társkeresési tréner vagy, akkor az ilyesfajta levelek nem Neked szólnak:

"Szia!

Köszönöm az észrevételt. Továbbra is azt tartom, hogy egy blognak az írója személyiségét kell tükröznie. Ez minden embernél adott. Az adatlapom pedig olyan, amilyen, mert ez itt egy piactér. Vagy mered felvállalni azt, hogy másként írsz, másként viselkedsz, vagy pedig beállhatsz a sor végére... tudod, annál a kasszánál, ahol a vásárlók csak egy-két apróságot vásárolnak, rágót, sütikét, nyalókát. Engem nem zavar, ha mások ebbe a kategóriába sorolják magukat. Én vagy találok egy hozzám valót, vagy nem, de kommersz menyecskéből volt már elég... Úgyhogy maradok továbbra is tisztelettel:
ÉnMagam.

Ui.: régi marketing-igazság, hogy egy hosszú, akár több oldalas hirdetést is elolvasnak az olvasók, AKIKET ÉRDEKEL. Ogilvy, vagy bármelyik reklámszövegíró nagy koponya rengeteg ilyen hirdetési szöveget írtak. Ne higgy nekem: olvass utána :-)"

Ezt csak azért írtam most, hogy újabb ellenségeket szerezzek. Mert kevés van belőlük. Ugyanis minden ellenséghez az Élet Barátokat is küld. És nekem most Barátokra van szükségem.

Aki ezen mégiscsak megsértődik, úgysem lesz a barátom. Mert még csak meg sem ért.

Na erről ennyit, a mai nap krónikája hamarosan érkezik, addig se menjetek sehova (főleg ne pisilni)!

lelep
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
117. András Zsolt [VIP] 2017-02-19 22:34:47
Ha semmi sem megy, akkor nézzünk filmeket!

És máris jobb a helyzet :-)

A stressz nemigen hagyta, hogy normálisan gondolkodjak (ezt láthattad az elmúlt napok bejegyzéseiben). Ezért aztán egyre rosszabbul éreztem magam. Amikor már olvasni sem tudtam, rájöttem, hogy eljött az idő, hogy otthagyjak minden nyomasztó gondolatot. Egészen egyszerűen ha valami sehogyan sem megy, akkor azt ott kell hagyni. És megérte. igen

Délután megnéztem a Szex az ex után című filmet. Nem annyira szar, mint ahogyan kezdődik... :-D De az is igaz, hogy nem ez volt életem legmélyebb tartalmú filmje. Azért nézhető. :-)

Azután jött a közös mozizás a fiammal. Az Urániában néztük meg az Arany című filmet. Pont nekem való film volt. Kicsit szokatlan a helyzet, hogy a fiammal együtt néztünk meg egy filmet. Sőt. Belegondolva - ez volt az életben az első ilyen alkalom. Úgy vettem észre, hogy neki is tetszett. A mozi után hazakísértem. Először is megkérdeztem, hogy a számára miről szólt a film. Voltak észrevételei. De igazából csak olyan nézőpontból értette, amit az iskolai oktatásnak köszönhetően látni tudott. Kicsit olyan iskolai felelet jellege volt a dolognak. Utána elmondtam az én megállapításaimat, amikkel már nem nagyon tudott mit kezdeni. De sebaj. Azután rátértünk arra, hogy szalagavató volt náluk, tegnap pedig szülinapos buliban volt. Meglepő volt, hogy sokat beszélt magától, kérdeznem sem nagyon kellett. Alakul a dolog... Elmeséltem neki a terveimet a költözésről és a gazdálkodásról, érdeklődve hallgatta. A kettőnk kapcsolatáról talán írtam már korábban - most nem fejtegetem a témát, majd egyszer biztosan megint előjön, addig maradok ennyinél. Szóval kellemesen telt az este.

Kaptam egy észrevételt egy másik "különc" társkeresőtől. Miszerint a kevesebb néha több. És hogy a nőket elriasztja ez a sok írás. Elgondolkodtam. Bár egyetértettem vele, hiszen van ebben igazság. Ugyanakkor mint azt már írtam, sok éve többször is több helyen is blogoltam. Ez a dolog mindig minden egyes alkalommal előkerült. És... Igazából mindig ugyanoda lyukadtam ki: Én ilyen vagyok. A blog az nem egy kötött irodalmi műfaj (ha egyáltalán az). És szerintem aki olvassa, az azért olvassa, amilyen, aki nem olvassa, az is azért, amilyen. Ha most ezután elkezdenék agyalni, és taktikázni, csak mindenkit összezavarnék. Annak meg mi értelme lenne? Ott fent a számláló azt mutatja, hogy nem egyedül olvasom a saját blogomat. Mindig van egy olyan időszak amikor elkezdek foglalkozni a fenti számokkal, de hamar elmúlik ez az idő. Nekem egy idő után szinte mindegy, hogy ketten olvassák az írásaimat, vagy kétszázan. Ráadásul még az sem hoz lázba, hogy a "nőknek" tetsszen, amit írok. Nagyjából hidegen hagy ez is. Ha már mindenáron a társkeresés oldaláról nézem ezt a blogot, akkor sem a nők érdekelnek, csak az, hogy EGY IGAZI NŐ találjon meg, és lássa meg bennem az Igazi Férfit, a Nagy Ő-t, a születendő gyermekei csodálatos apját... A családfőt, aki majdan védelmezni fogja őt, és az utódokat, meg ilyen szamárságok... Szóval nemigen érdekel, hogy hány nőt riasztok el azzal, hogy olyan vagyok, amilyen vagyok :-) De azért köszönöm az észrevételeket, sosem hiábavaló, ha valaki elmondja a véleményét. Nem mindenben vagyok ilyen konok... Sőt.

Ma korábban lesz takarodó, holnaptól elkezdődik a munkás időszak, és előreláthatólag nem is látni a végét. Úgyhogy mostantól mégiscsak kevesebbet firkálok a virtuális világba bele...

Jóéjt szia3
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
116. András Zsolt [VIP] 2017-02-19 13:39:44
Reménykedve nézegetek az égre, de sehol semmi nap

Ma este megnézünk a fiammal egy filmet a moziban. Hosszú idő után végre valami közös program lesz kettesben. Olyan ez az egész, mintha semmi nem akarna jobb lenni. Mintha megállt volna az egész élet. Ezt kell valahogyan valamiképpen idegileg kibírni.

Ráadásul jó lenne, ha tudnék magamról egy eléggé pozitív képet mutatni. Igazából nem akarom eljátszani hogy, minden nagyon szép és jó. Most nem az. Azért még mindig hiszek benne, és várom a jobb életet. Mint egy kisgyerek karácsony előtt, számolom a napokat, még négyet kell aludni. Képtelenség addig bármit is előre tervezni, amíg nem látom a környéket. A ház állapotát, a kertet, a melléképületeket, és hogy mik vannak meg, és mikre lesz majd szükségem. Szerszámok, tüzelő, esetleg bútorok... Szomszédok, lehetséges segítők, kapcsolatok. Az elképzelhető változatok száma végtelen. De egy hét múlva már benne leszek a munka kellős közepében.

Inkább hallgassunk igazi zenét.

Tina Turner | One Last Time Live In Concert (Live in Wembley, 2000 HQ)
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
115. András Zsolt [VIP] 2017-02-18 18:52:09
Olyan "dögöljön meg a szomszéd tehene is" - kedvem van.

Mennek a napok hiába. Még az se köt le, hogy olvassak. A figyelmem összevissza csapong. Valaki kivehetne az univerzumból pár napot. Nem tudom, ki venné észre a hiányt. Nekik majd kigondolnék valami kárpótlást. Mondjuk meghívnám őket a birtokra egy esti dumapartira, lenne forró ropogós diós cipó vajjal, meg jó hideg sör... koccintas És közben a teraszról nézhetnénk a naplementét. Képzelem, lennének, akik éppen belekezdenek a szexbe, és huss... egyszer csak jövő csütörtök reggel van :-D hahota fetreng

Na ez egy kicsit mosolyt csalt az arcomra. ;-)

Igazából azt sem tudom, miért kezdtem el írni. Nem mintha ragaszkodnék hozzá, hogy mindig állandóan legyen rá okom.

Végül nem mentem el a Pepita-buliba. Valami páros programnak lett meghirdetve, és ebbe belegondolva inkább maradtam a seggemen. Meg aztán miss Xláb is ajánlgatta, hogy menjünk együtt, ehhez sem volt kedvem. Annyit veszekszünk egyébként is, hogy az pont elég. Nehezen bírom nélküle is, hogy semmi nem akar beindulni, és vele egyébként is nehéz kommunikálni, mert... nem is tudom, néha olyan, mintha nem hallana, máskor meg olyan nem odaillő dolgokat kezd el mondani... Na sajnáljon már meg valaki, ha kérhetem leborul

Jött megint egy elutasító válasz, szűkszavúan reagáltam rá, és kész. Legalább szűkül a kör. Olyan ez, mint amikor kerítőhálóval halásznak. Egyre kijjebb húzzák a hálót a parthoz, a halak egyre kisebb helyen sűrűsödnek, egyre izgatottabbak... egyszer láttam egy ilyent Fehérváron a Vidámparki-tónál, mint halakért rajongó fiatal kölyök engem el nem lehetett volna rángatni onnan. Kivártam a legvégét, amikor a halászok két kézzel markolászva emelgették ki a gyönyörű nagydarab halakat. Mit meg nem adtam volna, ha én is olyan nyakig érő guminadrágban dagonyázhattam volna a háló mellett...

Tényleg, az is eszembe jutott, hogy a leendő falum környékében valami horgászós helyet találnom kellene majd. El sem tudom mondani, milyen régóta készülök arra, hogy "egyszer majd" megint fogok úgy horgászni, mint gyerekkoromban... És közben mentek az évek, én meg néha azon gondolkodtam, hogy lehetne már "egyszer" végre... Hát most minden régi álmomnak ébresztőt fújok, és most lesz az Egyszer...

Tele vagyunk ilyen "egyszer majd"-okkal. És közben nem csinálunk SEMMIT.

Mondtam már, hogy szar kedvem van? fel

Tessék, itt egy réges-régi nagy kedvenc. Tavalyelőtt karácsony körül ezt hallgattam egyfolytában, még műelemzést is írtam róla :-D

Erasure - Chains Of Love (The Unfettered Mix)

Megint írt valaki :-) Úgy látszik, ráérős hétvége van...
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
114. András Zsolt [VIP] 2017-02-18 14:20:39
Jönnek ezek az üzenetek, hogy:

"Sajnos ez a tag letiltott téged. Ne csüggedj, rengeteg ajánlatunk van még számodra!"

Sajnos? HÁLA ÉGNEK!

Mi abban a sajnos, hogy valaki nem akar velem kommunikálni? Most, hogy elkezdtem sokat kommunikálni, kinyomom némelyik lánynál a biztosítékot, amit védelemképpen hozott létre a túl sok élet ellen. Ha nem sikerül választ kapnom, legalább tesztelem, ki mennyi kommunikációt képes tolerálni. És aki nem képes ELEGET tolerálni, az úgyis letilt. Dehogyis sajnos.

Az viszont sajnos, hogy valójában hiába van rengeteg ajánlatuk, ez önmagában még kevés a boldogsághoz. Elegendő életerővel rendelkező, kommunikálni akaró jelöltből nincs nagy kínálat. Majd kiderül, hogy van-e elég. És az elég ebben az esetben EGY. Mint a Hegylakóban... :-D

Na megyek, megélezem a fénykardomat :-D (Olvasok egyet)

parbaj
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
113. András Zsolt [VIP] 2017-02-18 10:25:25
Most jutott eszembe egy régi témám, amit már annyiszor meg akartam írni. Azt hiszem, ez az a téma, ami a múltkor elcsúszott, mire megnyitottam a dokumentumot :-D

Sok adatlapon olvasom, hogy: "ne akarjon megváltoztatni".

Ez egy baromság. Akármit is teszünk, megváltoztatjuk a körülöttünk élőket. És ők megváltoztatnak minket. Csak azokra nem érvényes ez, akik egymás mellett fekszenek a temetőben :-D Ők aztán abszolút nem változtatnak egymáson.

Jó, nyilván nem erre gondoltak az illetők. De akkor meg mire? Talán arra, hogy...

Nyilván valamennyire mindenki érzi, vagy sejti, hogy defektes. Mondogatják az emberek egymásnak, igyekszünk segíteni másoknak, hogy megszabaduljanak az idiótaságaiktól. Miközben a sajátunkkal nem kell addig sem foglalkozni. elajul Kivéve, ha az a másik meg pont a mi baromságainkat szemelte ki :-) (mert az a barom nem tud, nem mer foglalkozni a sajátjával :-D )

Szóval ez egy ördögi kör, amiből egyesek eléggé értelmetlen módon szeretnének kilépni - és kint is maradni. Pedig kívül nem tágasabb. Sőt. A magánynál nincs semmi rosszabb.

Én azt gondolom, hogy egy jól működő kapcsolatnak éppen az az egyik lényege, hogy megváltoztassuk egymást. A lehető legügyesebben, a lehető legjobb irányba. Ehhez legalábbis szükséges némi bölcsesség. És közben az embert annyi kudarc éri: a "megváltoztató", és a "megváltoztatott" oldalon egyaránt. Pedig változni jó. Én magam az elmúlt majdnem 20 évben legalább 6 nő életét változtattam meg. Közülük van olyan, akinek az életét mentettem meg. Ő is tudja, elmondta. De elég volt nekem is abból, hogy olyanokat mentek meg, akik nem adnak vissza semmit.

De nem magamról akartam most írni (kivételesen).

Ha már sehogyan nem elkerülhető, hogy megváltoztassuk egymást, legalább hozzuk ki egymásból a legjobbat! Tegyük egymást a legboldogabbá, a leggazdagabbá, a legszebbé, a legsikeresebbé, a LEGTELJESEBBÉ. Lehetünk akárhány évesek, lehet akármennyi pénzünk, lehetünk bármilyen tehetségesek, ha ez a képesség - a másik ember javításának, jobbításának képessége - hiányzik belőlünk, az egészet megette a fene!

Ámen.
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
112. András Zsolt [VIP] 2017-02-18 10:02:38
Türelemjáték.

Kőműves Kelemen is megirigyelné. Murphy pedig összevonná a szemöldökét. Hogy azért ez már egy kicsit erős.

Tegnap végre lett munka. Ma reggel korán keltem, nem túl lelkesen. Az éjjel sokat forgolódtam. Két dolog sem hagyott aludni, felváltva forgolódtak a fejemben, nem hagyva nyugtot nekem. Az egyik egy levél, ami annyira zavaros, amennyire csak egy levél zavaros lehet. A másik a jövendőbeli birtokom. Újabb tervek születtek. Nagyon izgalmasak.

Végülis ma reggel 7-kor keltem, reggeli, kávé, kaja összecsomagolva, éppen készültem mosakodni, öltözni, amikor telefon... Az éjjeli eső miatt áll a víz az udvarban :-( A mai munka ugrott. Hogyaza @&#@$$ßߣ!!!

Kitaláltam, hogy legkésőbb augusztusig rendbe kell vágnom a birtokot úgy, hogy akármikor fogadhassak vendégeket. Még sosem csináltam ilyent, még sosem éltem ilyen életet. Egy csomó embert meg akarok hívni végre egy kiadós személyes beszélgetésre. Kint üldögélni a teraszon, finom friss sülteket enni, sütiket, házi lekvárt, hatalmas zöldséges-salátás tálakat akarok, és IGAZI JÓ BESZÉLGETÉSEKET.

A másik, amit beillesztettem ebbe a képbe, az a személyes tanácsadás. Ha nem dőlt volna be minden januárban, már elkezdhettem volna, amit decemberben elkezdtem. Akkor még lendületben voltam, de most már szükségem van egy vérátömlesztésre. Március elején megint jön 2 tréning, utána újult erővel belevágok. Az lesz, hogy a 3 szoba egyikét vendégszobának fogom berendezni, és a tanácsadást otthon fogom tartani. Aki hozzám eljön, fejedelmi kiszolgálásban lesz része: teljes ellátást adok hozzá. A program egyébként is 2, de inkább 3 napos, úgyhogy miért ne lehetne összekötni egy kis vidéki élettel? Reggel frissen fejt tejet inni, kiadós reggelivel, forró, habos kávéval, ebéd után egy kellemes erdei sétával, este a teraszról nézni a naplementét... Elképesztő ötleteim vannak. Most már mellém állhatna a Jóisten is, mint Fő Szponzor a projekthez :-D

Néha olyanokat kitalálok, hogy még magam is csak ámulok-bámulok. Tényleg. A tegnapi levelezésemnek lett két olyan mondata, hogyha semmi nem lesz ebből az egészből, már ezért a két mondatért akkor is megérte az egész:

1. "Bocs, de ennek a széknek az egyik lába rövidebb."
2. "Talán ezek a célok hasonlatosak Columbo feleségéhez, akiről gyakran esik szó, de a nézők sosem láthatták."

Eszembe jutott Szilva egyik tanácsa a bőséggel kapcsolatosan: PAZAROLNI kell. Jelen esetben lehetőségeket, ideális, vagy ideálisnak tűnő kapcsolatokat. Semmi esetre sem belekapaszkodni egyikbe, vagy másikba. Azt mondani, amit gondolok, azt tenni, amit akarok. Mert pont ez lesz az, amibe egyszer valaki menthetetlenül bele fog szeretni. És minden eddigi sikertelenség és kudarc csak azért volt, hogy legyen elég dolog, amire rá lehet legyinteni. És nyúlni a Leszarom tabletta után...

Aztán az Élet még osztogat mindenféle lapokat is. Legutóbb egy olyan ajánlat érkezett, aminek egy hónapja kellett volna jönnie. Tavaly tavasszal a kartörésem előtt egy önkéntes projekten dolgoztam Budapesten, egy bizalmas projekten, így belekerültem egy adatbázisba... Tegnapelőtt hívott Tatjána - most éppen Koppenhágából :-D Egyszer itt, egyszer ott bukkan fel. Úgyhogy kicsit frissítettem az orosz nyelvtudásomat :-) Az ajánlat most úgy szólt, hogy akár azonnal, másnap indulhatnék Koppenhágába, repülőjegyet, szállást, teljes ellátást fizetnek, napi 8 óra munka (ugyanaz a projekt, mint tavaly itthon), és emellett sok szabadidő, második munka vállalási lehetőséggel, amiből a teljes összeget félre lehet tenni, és hazahozni. Valószínűleg ebben az esetben is legalább havi 100-150 ezret lehetne megspórolni úgy, hogy közben mindenem megvan. Legalább egy hónapot kellene vállalni. Ja és a társaság igazi válogatott nemzetközi csapat, ismerkedési, barátkozási lehetőség, nyelv gyakorlási, és tanulási lehetőséggel. Egy csodálatos városban, ahova egyébként magamtól most még nemigen jutnék el...

Nagy a kísértés, de ez is csak annak a jele, hogy tartanom kell magam a saját terveimhez, és mindent csak olyan mértékben beengedni az életembe, amennyire az támogat a saját céljaim elérésében. Mert az egyik fő probléma az életemben az volt, hogy általában éppen a saját céljaimat hagytam elúszni mindenféle egyéb célok, szándékok, elképzelések, "csak egy kicsit"-ek miatt... Ezentúl még csak egy kicsit sem fogok foglalkozni ilyesmikkel - hacsak nem ezek segítenek előrébb az ÉN utamon.

Úgy tűnik, ma délután elmegyek arra a Pepita-programra. És talán a fiam is elfogadja az esti mozimeghívásomat. Rám férne egy kis kikapcsolódás, amikor nem csak a gondokról szól minden pillanat, minden gondolat...

Elvégre hétvége van. :-)
Hozzászólások (1)  
111. András Zsolt [VIP] 2017-02-17 19:36:59
Folytonos változás.

Ma lett egy hirtelen gyors ötletem. Rövid volt, és gyorsan megvalósítható, ezért azonnal belevágtam. Talán nevezhetném egy kis "szociológiai tesztnek" is. Annak bizonyára jó is lenne.

Nem lett 10.000 karakteres. duzzog Úgyhogy internethez, kattintgatáshoz és görgetéshez szokott lányok is pillanatok alatt feldolgozható információhoz jutottak. Látszólag :-D

Sokat törtem a fejem azon, hogy mivel lehetne további mozgást kelteni ebben a posványos állóvízben. Másrészt azt kellett, hogy gondoljam, hogy a mai nap sikerét a tegnapi nemakarós levelezésemmel indítottam el. Lehet attól ez még rögeszme is, de a logika azt mondja, ha valami javult, akkor meg kell ismételned mindent, amit éppen előtte csináltál. Én pedig tegnap kiküldtem újabb 10-15 levelet. Már nem is számolom :-D tehát logika.

Hallgattam éppen a kedvenc zenéimet, amikor is elkövetkezett egy, aminek a klipje engem annak idején, amikor először láttam, igencsak megérintett. Gondoltam, egy próbát megér kipróbálni, vajon MINT EMBERT hogyan lehet megközelíteni a lányokat? Az előző levelemben túlnyomott ideális férfi-női kapcsolatelemzés kompenzációjának jó lehet ez a rövid levélke:

"Ha visszacsinálhatnád?

Szia Orsi!

Most csak egyetlen kérdés:

Ha megtehetnéd, mi lenne az a dolog az életeben, amit
LÁNÁLNISCAZSSIV?

Mit jut eszedbe erről?

Josh Turner - Another Try

Szép nap -ot kívánok:

Aláírás teljes nevemen,
email cím,
skype nick,
facebook profilom elérhetősége
Társkereső blogom linkje"

Egyelőre nincs nagyobb mozgás, az egyik címzett letiltott (eltévesztettem, mert vele már meg volt beszélve, hogy békén hagyom, dehát nem sikerült elég mély benyomást tennie rám). Egy másik rövid és határozott nem-et is kaptam még. Egyelőre más változás nem történt.

Ami mégis figyelmet érdemel, az az, ahogyan a reakciók születnek elajul Tisztán körvonalazódik, hogy ... ööö... hogyismondjam... az emberek már huszonéves korukban sincsenek valami kiemelkedően jó idegállapotban. De nemám nemnem

A másik az, hogy érdekesek lehetnek a számadatok egy tetszőlegesen kiválasztott célcsoport esetében, azazhogy hány visszautasításra fog jutni egy érdeklődő kommunikáció. Ez sok mindenen múlik, de engem itt és most ez a helyzet érdekel. Vajon mekkora "munkamennyiségre" kell számítanom? Egyelőre a százalékok nem kecsegtetőek. Arra is gondolni kell majd, hogy milyen egyéb kommunikációs csatornákon kellhet még kommunikálni, és főleg hogy mit, és hogyan?

Na a tudományos disszertációt most befejezem, csilingelt a csengettyű, levél érkezését jelezte... Eggyel változott a statisztika, de vajon melyik oldala? keres
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
110. András Zsolt [VIP] 2017-02-17 12:01:32
Ebben az egészben a feleslegesség érzése a legrosszabb.

Alapvetően... Néhány éve rájöttem, hogy az egyik legfontosabb érzés a számomra az, amikor azt érzem, hogy KELLEK. Hogy SZÜKSÉG VAN RÁM. Hogy HASZNOS vagyok valaki számára - legyen az egy Nő, egy rokon, egy ismerős, vagy éppen a saját fiam. Emlékszem, milyen szuper érzés volt, amikor két éve indítottam a kaja házhoz szállítós vállalkozást. Reggel 8-kor indultam árut beszerezni, és este 10-kor zártam, majd mentem a fiamhoz matekozni. És egyszer csak írt egy 100%-os felmérőt! Na az kárpótolt mindenért! ugral

Bréking nyúz. Épp most jött egy hívás. telefonal Délután megyek munkát elvállalni. kezfogas Holnap indul a rakenroll! Szóval nem sokáig tipródok már itt ezen a blogon (nem lesz rá sem időm, sem energiám). És reményeim szerint más dolgok is beindulnak végre az életemben. Nem leszek sokáig felesleges.

Végiggondoltam, mennyi mindent fogok tudni csinálni végre. Csak most gondoltam végig, hogy mire készülök. Egy 100 négyzetméteres 3 szobás üres házba készülök életet vinni... És körülötte egy 400 négyszögöles telekkel, kerttel. Még életemben ennyi helyem nem volt! Nyilván lesz ennek jó és rossz oldala is. De hogy helyhiány miatt nem kell lemondanom semmiről, az biztos. És munka mindig lesz, nem kell tétlenül üldögélnem hosszú-hosszú ideig. Ráadásul mindent úgy csinálhatok, ahogyan az nekem tetszeni fog. Nemrég láttam képeket egy weboldalon régi felújított falusi bútorokkal berendezett lakásról. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy lesz nekem is ilyenem! igen A legegyszerűbb megoldás lesz! Csak össze kell ismerkedni a helyi lakókkal, összegyűjteni azokat a berendezési tárgyakat, amiket ők már évek óta csak kerülgetnek, raknak egyik helyről a másikra - rendbe hozni, átfesteni, helyet találni neki... Olyan érzésem van, hogy valami olyasmi készül felszínre törni belőlem, aminek a létezéséről még magamnak sem volt fogalmam!

Érdekes. Belegondolva a tegnap esti írásomba. Annyira éreztem, hogy muszáj kommunikálnom! És szinte biztos voltam benne, hogy ha ezt teszem, akkor valahonnan egészen máshonnan lesz rá visszacsatolás. Hogy ezt miért láttam tegnap este ennyire tisztán, magam sem tudom megmagyarázni. Tudtam, és kész. laza

Az elkövetkező fél év rengeteg munkát tartogat a számomra, mert azon kívül, hogy meg kell alapoznom egy semmiből felépített saját gazdálkodást, helyre kell hoznom az anyagi helyzetemet, lakhatóvá, télen is lakhatóvá kell tennem egy régóta elhagyottan maradt házat, el kell kezdenem, sőt... MEG KELL ÍRNOM a könyvemet, össze kell állítanom a saját programomat, és be kell indítanom mindent. EGYSZERRE.

Mert túl sokáig voltam felesleges. Túl sokáig éltem hiábavaló életet. És mert most végre olyasmit tehetek, amit én magam választottam. Senki semmire nem fog kényszeríteni, vagy befolyásolni. Szinte látom lelki szemeim előtt azt a megújulást, amivel ez járni fog, ahogyan érezni fogom magam tőle, és ahogyan ez sugározni fog rólam, belőlem.

És ezt majd Ő is meg fogja érezni. És akarni fog velem lenni, velem élni. És meglesz minden, amire csak vágyunk.
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
109. András Zsolt [VIP] 2017-02-16 22:45:04
Na ebben a mai levelezésemben garantált, hogy nem lesz köszönet. :-D

Egyedül és kizárólag azért küldtem ki leveleket, mert KELLETT. Nem hagyhatom, hogy megálljon az Élet körülöttem, és bennem. Muszáj mozgásban tartani a dolgokat, pedig nem éreztem semmi késztetést magamban. Vigasztalt a tudat, hogy az előre megírt leveleket egyszerűen kattintgatásokkal ki lehet küldeni, és hogy nem az számít, hogy most éppen hogyan érzem magam, hanem az, hogy az üzenet, amit jól megfogalmaztam egyszer, KIMENJEN. Ennyi volt a cél. Közben eszembe jutott egy gondolat, de mire megnyitottam a neki való dokumentumot, elfelejtettem :-D Nem ez az én napom, na! nemnem

Volt, amikor úgy éreztem, hogy húdejó, micsoda jó jelölteket találtam, máskor meg csak nézem egyiket a másik után, és közben szinte látom a lelki szemeim előtt, hogy ennek az egésznek semmi, de semmi értelme nincsen. De hiszen ez természetes.

Érzem, tudom, hogy sikerült pár helyen beültetnem a bogarat, de olyan nehezen és lassan akar menni minden. Kellene valami sikerélmény. Vagy munka, vagy nem is tudom. Vagy legalább legyen tavasz végre. Na tessék, nyavalygok. Sajnálom. Ez is benne van a pakliban. Ilyenkor lenne jó nem itt püfölni a billentyűket, hanem egy megnyugtató összebújás, egy gyengéd simogatás, lazító masszírozás a testnek és léleknek. Azért nem törlöm ki ezt most, mert nem lenne igazságos. Hamis képet mutatnék magamról. És annak mi értelme volna? Nálam is kifogy néha a raktár. Emberből vagyok én is...

Holnapra kialszom. Remélem...

szia2
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
108. András Zsolt [VIP] 2017-02-16 21:03:20
Nem nyerhetsz. Sehogy sem.

Voltál úgy, hogy azt érezted, hogy akármit teszel, akárhogyan is, kihajthatod a beledet, kiköpheted a tüdődet, de sehogy sem leszel jó, nem járhatsz jól, mert neked nem osztottak igazán lapot? Hogyan érezted magad?

Tegnap ígértem egy sztorit. Nem tudok, és néha nem is akarok mindent teljes részletességgel leírni, ezért ennek a történetnek az előzményeit is csak elnagyolva említettem meg.

Egy tavaly decemberi esetről van szó. Egy ingatlanos megbízónál dolgoztam, több munkát is adott, de valahogyan mindig megpróbált belekényszeríteni olyan megállapodásokba, amik a legjobb esetben is éppen hogy teljesíthetőek. Éppen hogy! És ha nem, hááát... nemtudja És ezt többször is eljátszotta velem, annak ellenére, hogy MINDIG elmondtam neki, hogy NEM TUDOM megjósolni, hogy menyi ideig fog tartani a munka. Elvállaltam, mert 1. NAGYON kellett a pénz 2. kegyetlenül ráálltam arra, hogy a legnehezebb feladatokat is kihívásként éljem meg, és felülkerekedjek saját magamon.

Embertelen körülmények között dolgoztam teljesen egyedül, hidegben, fagyban, baleset-veszélyes helyzetben. Ha csak egy icipicit hibáztam volna, bármi megtörténhetett volna. Deres-fagyos tetőn mínusz 4-6 fokban, félig már sötétben, sokszor eszembe jutott, ha leesnék az 5-6 méteres magasságból, mire valaki megtalálna, már belefagynék a földbe. De nem adtam fel. Karácsony előtt két nappal a fickó nem volt hajlandó kifizetni a megbeszélt összeget, mert nem lettem készen. Nem azért, mert nem dolgoztam eléggé - igazság szerint erőmön felül dolgoztam! Na akkor bedühödtem.

Az év elején gyorsan kihasználva az enyhe időt, visszamentem, és majdnem teljesen befejeztem a munkát. Jött a fickó, és nagy lekezelően kifizette a maradékot. De aznap sem végeztem teljesen. És akkor elegem lett. Úgy döntöttem, hogy inkább sose lássam ezt az embert. Egyszer hívott még, telefonon kinyomott belőlem egy ígéretet, de azután eldöntöttem, hogy nem veszem fel neki többet a telefont. Ha ehhez az emberhez még egyszer vissza kell mennem, az nekem már annyira méltánytalan helyzet lenne, amire azt mondtam, hogy ha éhen kell halnom, inkább éhen halok, de akkor se! És kilátásban volt, hogy ez az alak tovább is szeretne "használni". Még rengeteg elvégzendő munka lett volna az ingatlanon, és elgondolkodtam, hogy vajon miért nincs egy rendes embere neki ezekre a munkákra? Na vajon miért...

Azóta többször is hívott, és sosem vettem fel. Azután kis idő múlva megint hívott. Nyilván tudta, hogy előbb-utóbb a szükség majd rászorít hogy egy újabb kedvezőtlen megállapodást kicsikarhasson belőlem. De nem vettem fel. Pedig most aztán elképesztően kellene az a rohadt pénz. Ezt hívják úgy, hogy próbatétel. És tegnap bedühödtem. Mivel tudtam, hogy a tenyérbemászó stílusa miatt könnyen kizökkenthet, nem adtam neki támadási felületet. Normális ember nem megy csatába olyan területre, amit az ellenség abszolút az uralma alatt tud! Az nem csata, hanem öngyilkosság egy mészárszéken. Semmi értelme.

.....
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
107. András Zsolt [VIP] 2017-02-16 21:02:59
....

Elküldtem egy SMS-t neki.

"Köszönöm hívását. A továbbiakban nem kívánok önnek dolgozni. Az ön által diktált feltételek egyoldalúak, és nem megfelelőek a számomra. Aláírás teljes névvel"

Erre jött egy válasz:

"A munkát nem végezte el a kialkudott összeget felvette. Ez nem tisztességes."

Na mondom, ez szépen nyomja a zsarolást, hiszen láthatta rajtam, hogy kényes pontom a tisztesség és a becsület. Jól kifigyelte. Így tuti nem nyerhetek. Úgyhogy bevettem a leszarom tablettát:

"Sajnálom. A felvett összeghez képest az elvégzett munka így is sokkal több, és sokkal jobb volt, mint amennyit megérdemelt volna. A kicsikart megállapodás nem volt az."

De nem hagyta, nyomta tovább a lehúzásomat. Ha csak egy kicsit is korrekt lett volna, és nem kizárólag a saját anyagi hasznát leste volna állandóan, ezen a ponton elbizonytalanodtam volna:

"A munkát elvállalta a kialkudott összegért és nem végezte el. Ezt akárhogy magyarázza tisztességtelen."

És ekkor jöttem rá arra, hogy mindvégig a saját tisztességemet használta fel ellenem arra, hogy belenyomjon olyan helyzetekbe, amikből nem fogok tudni kijönni megfelelően. Magyarán szólva ráébredtem, hogy ez a szemétláda arra hajt, hogy bedaráljon. Mert amikor ezt az üzenetet elolvastam, az első érzésem egy megmagyarázhatatlan rossz érzés volt. Annak ellenére, hogy olyan munkát végeztem, amit senki nem lett volna hajlandó ilyen feltételekkel elvégezni! Tehát: ha a belemet kihajtom, akkor sem lehetek elég jó. És ez felkavarta bennem az elmúlt évek rengeteg hasonló pillanatát. De nem lettem dühös. Nagyon is megnyugodtam. Megnyugodtam, hogy SEMMIT nem veszíthetek, ha ennek az embernek nemet mondok. Legfeljebb most átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerülök. De ha visszamegyek, akkor végem, bedarál, és azon kívül, hogy kicsinál, még én magam is szembe köphetem saját magamat, amiért egy ilyen aljas féregnek képes vagyok szánalmas pénzért dolgozni. És ameddig az ember nem tudja lerázni az ilyen parazitákat magáról, abban biztos lehet, hogy sem sikeres, sem boldog nem lehet. Soha.

Úgyhogy megírtam neki ezt:

"Azért nem dolgozom önnek többet, mert vagy tisztességtelen vagyok, vagy hülye. Nekem egyik sem hiányzik. Végeztem."

És erre nem volt válasz.

Sajnos rengeteg olyan helyzetet láttam, sőt voltam is sokszor úgy, hogy valaki rájátszott a nehéz helyzetemre. Rengeteget tudnék mesélni. És mindeddig sosem voltam képes eléggé határozottan nemet mondani olyan helyzetben, amikor az "életem" múlott azon a pénzen, azon a kapcsolaton - ezért képtelen voltam visszautasítani. Pedig elárulom, ezerszer jobb dolog akár még utcára kerülni is, pénz, vagy minden nélkül, mint sínylődni egy munkahelyen, vagy egy vérszívó élősködő pár mellett. Talán egy nap majd te is kerülsz ilyen helyzetbe. Tudd, hogy a kisebb rosszat akkor teszed, ha ellentmondasz a kényszernek, és megtagadod az együttműködést. Nekem ez eddig sosem sikerült. Egészen tegnapig. És ezután EGÉSZEN MÁS EMBERNEK éreztem magam. Mert nem azon múlik a TE BECSÜLETED, hogy egy rohadék mit mond, vagy gondol rólad! A tisztesség BENNED van. És nem attól, hogy valaki mondja, vagy éppen nem mondja. Különösen nem akkor, ha ez a másik egy féreg.

Lehetsz tisztességes és becsületes úgy is, ha valaki ennek éppen az ellenkezőjét állítja rólad. tele van ez a világ élősködőkkel és bűnözőkkel. Szerencsére vannak még rendes emberek is. Ne félj kidobálni a szemetet, és megtalálni a drágaköveket! Én sem félek. Megtalálom őket - bármi áron! igen
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
106. András Zsolt [VIP] 2017-02-16 00:01:55
Empátia

Majd szépen lassan rájövök, hogy mikor mi a teendő :-D Most éppen az empátia. Hogy az meg micsoda? Ne tőlem kérdezd, én is csak most tanulgatom hahota

Rájöttem, hogy mi a következő feladat. Mit feladat, KIHÍVÁS! Itt ülök a laptopnál, olvasom az első normális választ, amit végre ma este megkaptam, és rá kell jönnöm mit kell írnom. Nem, nem azt, hogy ÉN mit akarok írni. Itt ülök, és beleképzelem magam egy 26 éves lány helyzetébe magam :-D és azt találgatom, hogy Én az Ő helyében mit szeretnék olvasni. És MIT NEM. Eddig javarészt ott buktam be a dolgot, hogy azt írtam, amit írni akartam, nem pedig azt, amit olvasni akartak. Marketing-bukta. elajul Nem, NEM HAZUGSÁGRÓL van szó. Nagyon is igazságról. Eszem ágában sincs belekeverni valakit valami visszafordíthatatlanba, vagy valami bűnrossz szarba. Sokkal inkább meg akarok ismerni minél több embert, elérni, hogy levegyék a rohadt szokásos páncéljukat, az álarcukat, és elkezdjenek ŐSZINTÉN kommunikálni. Majd ha ez megtörtént, úgyis kiderül, hogy kivel fogjuk egymást megszeretni. Nem kicsit. NAGYON. NAGYON-NAGYON-NAGYON! Elképesztő mértékben. szerelem2

Jövő csütörtökön háznézés. Hogy addig hogy fogom kibírni, halvány lila gőzöm sincs. Kibírom. Ezt is. Addig lesz munka, meg majd feltalálom magam.

Ma egy nagyon durva dolog történt. Még magam is megdöbbentem. Rájöttem, hogy igazából SOSEM védtem meg magam igazán. Egészen a mai napig. Holnap megírom az egészet, mert ez Történelem, és külön bejegyzést érdemel. De életem első, legkeményebb NEM-jét mondtam ki valakinek. És azután visszatámadtam, és megvédtem magam. Ezután már minden teljesen MÁS lesz. Egészen más. Mert ma másik emberré váltam. Még erősebbé, még keményebbé, még megbízhatóbbá, és még biztonságot adóbbá. A Férfi életnek egy új szintjére léptem. Mert az új élethez ennek be kellett következnie. Törvényszerűen. Mert a régi Én-em alkalmatlan volt azoknak a céloknak az elérésére. Nem volt elég erős, elég kemény. Nem mert ellentmondani, szembefordulni. Sokszor meghunyászkodva húzta meg magát. De ma kiállt magáért, és igaza lett. Soha senki nem tanította, nem mutatta meg, hogyan kell ezt tenni. Valószínűleg ezért tartott ennyire sokáig. Egy fél emberöltőnyi időm ment rá. Szerencsére itt van még a másik fele ugral

Végezetül a másik Istennőtől a legnagyobb kedvenc:

Anastacia - Made For Lovin' You

Jóccaka! szia3
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
105. András Zsolt [VIP] 2017-02-15 00:27:45
Furcsa egy nap volt ez a mai.

Volt egy hívásom munka ügyben. Végre. Mindjárt biciklire is pattantam, hogy a város túlsó, felső végébe jussak. Éppen útba esett az autókereskedés, gondoltam, beugrok. Ott találtam a régi fickót, akit sehogyan sem tudtam eddig elérni. Az utóbbi alkalmakkor mindig csak a társával tudtam beszélni, aki folyton tele van elképzelésekkel, bizakodó, bezzeg ez a fickó merő rosszkedv, kudarc, és kiábrándultság. Most ez egyből szembetűnő volt. Ha valamit is akarok valaha tőlük, ezzel a fickóval mindenképpen kerülnöm kell a találkozást. Képzelem, milyen közöttük a viszony... bolond2 A fenébe, ennyire nehéz egy normális céget találni! Na persze, nem mintha, ez a társkereséssel másként lenne.

Ma még a telefonhívás előtt belefogtam, hogy folytassam a "második levelet", amit hamarosan ki fogok küldeni azoknak, akik az előzőre semmit nem reagáltak. Az eddigi arányok viccesek. Kb. 70 levélből volt egy hisztérikus diligép, akit tegnap letiltottam, egy, aki egyszerűen csak annyit írt, hogy nem vagyok az esete. Nem csodálom, hogyan tudnék az esete lenni valakinek, akinek ekkora szókincse van? És van egy harmadik is, akinél lehet még folytatni a kommunikációt.

Két dologra jöttem rá.

Az egyik, hogy azt hittem, hogy a második levélnek teljesen új levélnek kell lennie. Pedig nem. Visszaemlékezve a marketinges anyagokra, egy marketing-kampány semmi másról nem szól, mint hogy ugyanazt az üzenetet a lehető legtöbbször, esetleg a legtöbbféle módon ÚJRA MEG ÚJRA kiküldeni. Ennyi egy marketing kampány. Nem több! És egy társkeresés sem más, mint egy marketing kampány. Az ember ír egy értelmes levelet, majd ír még egyet, és még egyet. A szakirodalomban az van, hogy akinek 7 üzenet kevés volt, azt TILOS tovább nyaggatni az üzenettel, mert nincs megfelelő állapotban, és sokkal nagyobb kárt okozna, ha igent mondana, mint az, ha szépen csendben hagynánk elhervadni... (volt már elég nem megfelelő állapotúban részem, szóval ezt most már hagyhatjuk, nem erőszak a boldog párkapcsolat...)

A másodikat elfelejtettem, annyira az elsőre koncentráltam :-D

Ja. Eszembe jutott.

A második pedig az, hogy a társkeresés első célja az, hogy a célcsoportot kettéválasszuk. 1. Nem-ekre, és 2. Lehetséges jelöltekre. Semmi más opció nincs. Vagy NEM (és ezt nem ő mondja, hanem én, annak ellenére, hogy látszólag ő mondta, de valójában én döntöm el, hogy elfogadom-e, amit mondott), vagy JELÖLT. Mondok egy példát: Azt válaszolja a lány, hogy "vannak dolgok a leveledben, amikkel egyet tudok érteni, de nem egymást keressük". Na Ő egy JELÖLT. Mert van EGYETÉRTÉSE azzal, amiről beszélek. Nem kell mindennel azonnal egyetértenie! Csoda lenne, ha mindennel egyetértene... Pff... mennyire unalmas lenne, hát nem?? De aki csak annyit ír, hogy "nem vagy az esetem", az... nézzünk már kicsit körül a világban, mennyire használható egy ilyen ember bármire is? Még annyit sem tud megmondani, hogy mi a baja. Alkalmas egy ilyen ember egy NORMÁLIS kapcsolatra? Akarsz neki kedveskedni, de még azt sem tudja normálisan elmondani, hogy mi nem tetszett neki a meglepetésedben (sok sikert annak a szerencsétlennek, aki egy ilyennek akar ajándékot venni karácsonyra :-D )... Fuu... nemááár. Sivárság. Pont erre nincs szükségem. Ezért ő NEM. Én döntöttem el, hogy ő az. Nem ő. De hiheti ettől még, hogy ő nyert. :-) Nyerni az fog akivel sikerül megvalósítani a célokat! Nem is akármit... Úrnő lesz belőle egy birodalom élén.

Szóval kezdenek összeállni a kockák. Lesz hamarosan rengeteg munka is, csak legyen már végre jó idő. Ezen kívül megnéztem alaposabban a leendő lakhelyem weboldalát, végignéztem a google térképen minden egyes házat, utcát, egyebeket, helyi eseményeket, és NAGYON-NAGYON tetszik ez a kis falucska! Megnéztem a tulaj adatlapját a facen alaposan, hogy tudjam, kiféle-miféle ember. Szimpatikusnak látom. A házról készült képeket is jobban megnéztem, a leírást is alaposabban végigolvastam. Tetszik minden. Nagyon-nagyon biztató! Mennék már, mint a fene! És még olvastam is egy jó darabot. Igaz, nem teljesítettem a napi fejadagomat, de majd holnap behozom a lemaradást. Most pedig irány az ágy... Nem szeretnék már sokáig itt vegetálni éjszakánként. Kezdenek a hormonok bennem is életre kelni ;-)

Amúgy pedig ez a mostani írásom szándékosan lett provokatív. szeretném az olvasóimat is kicsit megrostálni... ;-) Lássuk, ki marad. keres
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
104. András Zsolt [VIP] 2017-02-14 12:05:25
Felborult a bioritmusom.

Tegnap miss Xláb egész nap egy álláspályázattal küzdött. Talált valami hirdetést, ami nagyon megtetszett neki, előszedte az önéletrajz-írásos anyagait, és elkezdte bújni őket, agyalt, gondolkodott. Végül összehozta, de a motivációs levéllel nem ment semmire. Elkezdett hisztizni, és már az agyamra ment. hulyeneknez Úgy gondoltam, hogy jó ötlet volna agyoncsapni, és elásni a közeli kutyafuttató környékén... Próbáltam segíteni neki, de csak hajtogatta a maga rögeszméit arról, hogy úgyse fog menni neki. Már másodszor olvasta fel nekem este 10 körül azt, hogy mi az a motivációs levél, amikor hirtelen a szavába vágtam: "Állj, állj, állj, hagyd abba, semmi értelme! Ahhoz, hogy meg tudj írni egy motivációs levelet, előbb abba kellene hagynod az önutálatot. Amíg egy rakás szarnak érzed magad, nem fogod tudni megírni, hogy miért te lennél a megfelelő választás, hiszen az egy hazugság lenne. Mivel a két gondolat egymásnak ellentmond, és mivel a te fejedben az van, hogy semmire nem vagy jó, nem leszel, nem lehetsz képes arra, hogy ennek az ellenkezőjéről írj, mert nem fog tudni eszedbe jutni semmi!". Egész addig csak azt hajtogatta hisztérikusan, hogy nem jut eszébe semmi! Végül valamivel éjjel 2 után meglett a motivációs levél :-D De addig én sem tudtam aludni. Ma meg úgy ébredtem reggel... délelőtt, mint a mosott sz@r.

Menni kéne, de nagyon. Munka úgysincs, legalább csinálhassam a saját dolgaimat. A mai reggelim már teljesen a jövőbeli életemre hasonlított. Szalonnás-hagymás rántotta diós-sajtos bucival. Azt hiszem, rövidesen ez állandó eleme lesz az étrendemnek, és nagyon is meg fogok tudni barátkozni vele. Amikor még falun éltem, napi 10-12 tojást használtunk el (2 felnőtt, plusz egy kisember). Amikor a fiam 2 és fél éves volt, ketten egy ültő helyünkben 8-9 tojásból nyomtuk le a rántottát (hozzá egy liter házi tejet ittunk :-D ). Csodás idők voltak!!! Imádtam az életet, végtelen boldogsággal töltött el a fiam jelenléte, minden mozdulata, a folyamatos csacsogása... Kellene már egy csemete. Vagy kettő.

Újabb ötleteim születtek a falusi élettel kapcsolatosan. Házilag fogok sajtot készíteni, és magam fogom termeszteni a fűszernövényeket is. Ezen kívül VIRÁGOKAT is akarok majd a ház körül, egyrészt a látvány miatt, másrészt úgy gondolom, hogy egy valamire való Nőnek igenis számítani fog az, ha a randira egy saját nevelésű virágokból készített csokorral fogok megjelenni viraglobalo A nem valamire való nőkkel meg úgysincs mit kezdeni.

Nem vagyok egy elektronikus-zen-buzi, de ez a zene most nekem bejön:
Compact Disco - Sound of our Hearts (full remix EP)
Most nézem csak, eddig 123 megtekintés leesikazalla, az eléggé nem soknak tűnik...

Na megyek, megnézem, mit tehetek a világ megmentéséért ma. Fejembe vettem, hogy írok a leendő lakhelyem polgármesterének arról, hogy hamarosan a lakói közé fogok tartozni, meséljen már egy kicsit erről a 170 lakosú faluról, miért is jó ott élni? Amúgy miss Xlábra is átragadt a falusi élet iránti lelkesedésem, elkezdett falusi házakat nézegetni a neten... Néha magam is meglepődök azon, milyen hatást tudok kifejteni a környezetemre. Szóval vigyázz velem... Lehet, hogy egy szép napon mellettem ébredsz az ágyamban ;-) Na az tényleg egy szép nap lesz. Emlékezni fogsz rá, míg élsz...
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
103. András Zsolt [VIP] 2017-02-14 00:48:37
Letiltani azonnal.

Az előző bejegyzésemben szereplő lány megvadult. Azt nem tudom, hogy mi okozhatta nála, de arra gyanakszom, hogy a jövővel és az ideális szerelemmel kapcsolatos gondolataim annyira felkavarták a múltjában elszenvedett mindenféle sérelmeket, kudarcokat és csalódásokat, hogy képtelen volt elviselni még a gondolatát is a boldogságnak - van ilyen. Ez azonban még nem lehet ok arra, hogy durván lerohanjunk valakit. Átlépett egy határt. És egy ideje már nagyon éberen figyelek arra, hogyha valaki átlépi azt a bizonyos határt...

Korábban nem tudtam, nem mertem tenni ez ellen semmit. Így aztán tele lett az életem, a környezetem szeméttel. Beszólogatók, cinikusok, megmondó emberek vettek körül a való életben és a virtuális világban egyaránt. És az egész egyre nehezebb és fájdalmasabb lett. Míg végül tavaly nyáron megelégeltem, és elkezdtem AZONNAL kidobálni azokat, aki tudatosan és szándékosan sértegettek. És meglepődtem saját magamon, amikor először töröltem és tiltottam valakit, magyarázkodás, mentegetőzés nélkül AZONNAL, egy kattintással. Próbáld ki: hihetetlen felszabadító érzés! Nincs hozzá indoklás, CSAK cselekvés. Talán te sem ehhez vagy szokva.

Pedig az Élet Igen-ekből, és Nem-ekből áll. És minden, ami talán, az nem Élet, hanem Halál. És minél több határozott nem-et tudsz mondani, annál több határozott igen-ed lesz!

Ha nem vagy képes ellenségeket, és irigyeket szerezni, rajongóid, és híveid sem lesznek.

Ez van. Felezzük le a létszámot, és a csapatban lévő életenergia nem csökken. Sőt... Majd meglátjuk. keres
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
102. András Zsolt [VIP] 2017-02-13 23:08:46
Éljen az ingyenes korlátlan levelezés! ugral

Kiszabadultak a bolondok házából a kezeltek :-D És szabadon ingyen írják a leveleket :-D

Most tudtam meg egy az adatlapja alapján tünetmentesnek látszó lánytól, hogy ő a néma fiúkat szereti elajul

Vannak kalandok, és ez még mind semmi ahhoz képest, amire egyébként számítani lehet, ha az ember elkezdi komolyan venni a társkeresést :-) Majd mesélek... khm.

(Már megint írt a delikvens :-D )
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
101. András Zsolt [VIP] 2017-02-13 20:23:47
Mehetnékem van, de nagyon. lelep

A mai szép napsütésben csak bámultam ki az ablakon, és elképzeltem, milyen lesz, amikor majd a sajátomat építgetem-szépítgetem. Azért, hogy ne érhessen csalódás, elterveztem a lehető legrosszabb verziót. Elárulom: még ez is ezerszer jobb a mostani helyzetemnél. Tegyük fel, hogy egy fűtetlen házba kerülök egy kupac alig használható holmival, egyetlen forint, egyetlen falat kaja nélkül, ráadásul kikötötték a villanyt és a vizet. Azt hiszem, legrosszabb opciónak ez elmegy. Szerintem nem hagytam ki semmit, amit az ördög be tudna még tenni a sztoriba :-D És hirtelen olyan kreatív lettem, hogy elképesztő! Egyébként valószínűleg sokkal jobb a helyzet, és a fotók tanúsága szerint egy szép állapotú cserépkályha is van a házikóban :-)

Megtaláltam a kis falu honlapját, és megnyugodtam :-) ez áll a címoldalon:
"Az önkormányzat kedvező adózási feltételekkel, a lehetőségek feltárása és egyeztetése révén nyújt támogatást a befektetni, vállalkozni szándékozóknak.
Minden, a településhez kapcsolódó kérdésre szívesen ad választ:"

Szerintem pont jó helyre készülök! ugral

Ma csak úgy javarészt értelmetlenül töltöttem az időmet (sajnos nem hívott senki munka miatt). Főztem kicsit, sütöttem egy új diós-sajtos cipót (ez lesz a vendégváró meglepetésem azoknak, akik eljutnak majd a házikóm küszöbéig ;-) ). Közben küldözgetem a leveleket, hogy valami azért történjen. Néhány régebben kiválasztott adatlapon elidőzök. Vannak köztük érdeklődésre érdemesek is. Vannak furcsák, vannak sablonosak, vannak olyan igazi szép lányok, vannak értelmes és vonzó Nők, végül is ezeket az adatlapokat gyűjtögettem az elmúlt hónapokban, hogy amikor megszületik az elhatározás, ne kelljen már végigtúrni annyi adatot hiába. Érdemes volt előre dolgoznom, most már csak küldözgetem a leveleket. Közben megjött a második válasz is, ezek szerint nagyjából minden huszadikra várhatok reagálást :-) Ez az utóbbi egy sorral elintézte a dolgot, amiből tisztán látszott, hogy még véletlenül sem érdemes vesztegetni rá több időt.

A változatosság kedvéért Anastaciát kezdtem hallgatni, ő valahogy kimaradt az utóbbi idők választékából, azután szépen átváltott Eros Ramazottira a youtube, és mellérakta a csodás Tina-t is :-)

Ma a századik bejegyzésem örömére archiváltam a blogomat a gépemre. Kíváncsi vagyok pár korábbi írásomra, és nincs kedvem folyton online keresgélni. Múltkor találtam egy kb 8-9 évvel ezelőtti írásomat a gépemen, úgy közel 100 oldalas volt, és a társkeresés buktatóiról szólt, egyszer megpróbáltam belőle weblapot készíteni, de elakadtam vele, és végül leszedtem a webről. Beleolvastam, és elképedtem, hogy mennyire jó dolgokat írtam annak idején, amiket azután még magam sem tartottam be! Ha esetleg érdekel ez az írás, egy email címért cserébe ingyen elküldöm :-) Semmi üzleti célom nincs vele, csak úgy eszembe jutott hirtelen ez az egész. Esetleg majd egyszer - ha úgy gondolod, meghívhatsz egy kávéra, de ha nem, abba sem fogok belehalni ;-)

Na megyek, ideje vacsizni, vár a csirkeszív-pörköltem, meg a diós-sajtos cipó, ami mostanra kihűlhetett már :-)

Addig nézzétek a bestiát:

Tina Turner - Addicted To Love
A világ zenetörténelmének egyik legragyogóbb ékköve!
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
100. András Zsolt [VIP] 2017-02-13 12:57:17
Megjött az első levelem :-) Pontosan az állt benne, amire számítottam. És pontosan azt válaszoltam rá, amit gondoltam, hogy fogok. Ennyire kiszámíthatóak az emberek? Azt hiszem, hogy igen, ennyire. Ezek szerint a célt is legalább ennyire ki lehet számítani.

Úgy igazán belegondolva azokba, amiket írtam, egy kicsit mosolygok saját magamon. Leírtam egyetlen levélbe sok-sok száz órányi gondolatot, évek alatt kidolgozott, elképzelt jövőképet (persze lerövidítve!), hát vajon mire is számíthatok mindezek után? Talán arra, hogy azok a lányok, akik élik a megszokott mindennapjaikat, hirtelen egyetlen csettintésre felébrednek az álmukból, és a karjaimba omlanak? Semmiképpen sem. nemnem Mert előbb szükség van arra, hogy felébredjenek. Hogy valaki felébressze őket.

És még akkor is elképzelhető, hogy amikor magukhoz térnek, és már látnak, hallanak, és képesek előre nézni, mondhatják azt, hogy "köszi, de most már tudom, mit szeretnék, és valami egészen mást, mint amiről te beszélsz" - és ez így rendben is van. De amíg csak automata gép módjára ismételgetnek mondat-sablonokat, addig legalábbis folytatni kell a kommunikációt egészen addig, amíg egyszer csak észreveszik a különbséget.

Tudatában vagyok annak, hogy milyen kemény fába vágtam a fejszémet, de erőt ad az, hogy láttam azt, amire vágyom, megtörténni magam körül néhányszor. És én is ugyanolyan boldog és sikeres akarok lenni egy Nő mellett, mint az a maroknyi sikeres Férfi, akiknek az életét, a sikereit nap mint nap látom magam előtt, magam körül. És én is be akarok állni a sorba, én is példakép akarok lenni sokak számára.

Értéket akarok teremteni, értéket akarok mutatni másoknak. Mert ennél lejjebb tovább már nem vagyok hajlandó adni. Meghalni - vagy megcsinálni! Veled - vagy mással!
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
99. András Zsolt [VIP] 2017-02-12 19:28:38
Ma sokat olvastam. Nehezen haladok, de volt sok gyomorba vágás is.

Megtudtam például, hogy mi a különbség a saját alapvető célom és egy olyan cél között, amit valahol az Élet országútján itt-ott valami mélyen elrejtett dolog rám kényszerített úgy, hogy észre sem vettem azt. Csapkodtam a homlokomat.

Ezek alapján leteszteltem pár célomat, és a következőkre jutottam:

Az önellátó szabad vidéki élet az a SAJÁT alapvető céljaim egyike (kisgyerek korom óta erre az életre készültem, az éppen elég!). A család alapítás, gyereknevelés, boldog házasélet úgyszintén. A gondoskodás egy Nőről, egy Családról majdnem mindenek felett álló célom! Mindkét célom nagyon-nagyon régóta stabilan és megrendíthetetlenül bennem él, és erővel, és lelkesedéssel tölt fel. Jelenleg nem tudok ennél erősebb és hatalmasabb célokról, amik ennyire nagy mértékben motiválnák az életem minden pillanatát. És vannak olyan céljaim, amik hol előjönnek, hol elbújnak. Nem rendelkeznek kiemelkedően nagy energiával, néha átmeneti izgalmat okoznak bennem, de azután megesik velem, hogy évekre teljesen megfeledkezem róluk... Ezek után döntsd el magad azt, hogy neked vannak-e egyik, vagy másik kategóriába tartozó céljaid.

Az előttem álló, rám váró fejezet a születés előtti dolgokról szól. Kicsit gondoltam, rápihenek a témára. Szerintem nem lesz laza ez sem.

Egész nap a költözés, a rendezkedés forgolódott a fejemben. Házat felújítani, kertet felásni, palántákat nevelni, ólakat előkészíteni, kerítést javítani... Este cserépkályhában pattogó tűz mellett csendesen összebújni, vastag dunyha alá bekuckózni, meg ilyenek...

Miss Xlábnak mondtam, hogy örökbe fogadnám a Muki cicát. Akiről kiderült, hogy nagy valószínűség szerint kislány :-D de mit számít ez???

Azután eszembe jutott, hogy akarok majd sajtot készíteni, citromfát ültetni, fűszereket termeszteni, hajjaaajj de annyira izgatottá tett ez a dolog. És amikor csak kedvem tartja, menni bele az erdőbe, sétálgatni kéz a kézben, vagy egyszerűen csak kiülni a teraszra és csendesen összebújva nézni a naplementét... Még bő egy hét, és megnézhetem a leendő birtokomat. Addig meg kellene teremteni valami minimális anyagi fedezetet, kifizetni pár elmaradást, meg ilyesmik.

Egy ingyenesen beköltözhető falusi házról van szó, amit rendbe kellene tenni, és fenntartásért cserében ingyen használni, lakni benne. Ha megtetszik a környék, és alkalmasnak látom a letelepedésre, akkor a megvásárlása is szóba jöhet majd. A döntő pillanat az volt, amikor ráébredtem, hogy alig pár kilométerrel van messzebb a kastélytól, mint Pécs! Ez akár egy közbülső lépés is lehet a végső célhoz, a kastélyhoz. Vagy megmaradhat későbbre második lakóhelynek, esetleg a fiamnak ajándékozhatnám később, vagy bármi elképzelhető! Csak elkezdeni kell, a többi úgyis jönni fog magától. Sokkal többet tudok már, mint amikor először tettem a lábam abba az elhagyott régi házba annak idején, mikor a fiam még csak pocaklakó volt.

Egyébként pedig majdnem egész nap Kizombát hallgattam, de most ez annyira jól esett.

Kezdek lenyugodni, és ez jó jel. Megtalálom lassan a kijáratot ebből a csapdából. Mert mindig van kijárat. Még ha a kudarcok, az idegesség, a páni félelem el is vette ideig-óráig az ember eszét, még akkor is. Tényleg csak hajszálon múlik sokszor az, hogy feladjam, és ha nem lennének ezek a brutál energiával rendelkező céljaim, már be is adtam volna a kulcsot. Nem baj az, ha az ember rendelkezik egy nagy teljesítményű belső motorral, ami a legszarabb mocsárból is ki tudja vinni a szekeret... Már nem először. De most már jó lenne okosabbnak lenni, és a megfelelő pályára állítani a bolygókat. Annyi mindent szeretnék még (már) elérni az életben, és ahogy érzem közelegni a tavaszt, kezdek egyre feszültebb, nyugtalanabb és türelmetlenebb lenni. És ez jó. igen
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  

Beállítások

Rendezés
Sorrend
Hozzászólás / lap
Automatikus moderálás (illetlen szavak kicsillagozása)
Spéci kódok megjelnítése a szövegben
Spéci kód súgó
Válasz módja



Copyright 2003-2017. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.parom.hu/main.tars
Nyomtatás dátuma: 2017-02-20 21:13:42