Társkeresés Porrogon

Porrog község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.A hegy nemes nedűjét érlelik az Öreghegy és az Újhegy pincéiben a hordók. Szíves vendéglátásban, jó bor kóstolásában lesz része annak, aki idevetődik Somogy délnyugati csücskébe. Csend, nyugalom, felejthetetlen látvány fogadja a turistát. Őzben, szarvasban, vaddisznóban gazdag a vadállomány, a környéken három vadásztársaság is működik. A figyelmes túrázó néha megpillanthatja a zsákmányt kereső, igen ritka és védett rétisast is. A jótékony napfényben édes gyümölcs érlelődik: zamatos szőlő, alma és a bogyósgyümölcsök közül elsősorban a málna és a szeder. Az őszi csapadékban gazdag éghajlat kedvez a tűlevelűek termesztésének, ezért mindenütt találkozhatunk fenyőültetvénnyel. Sok családnak a legfontosabb megélhetési forrása a fenyőtermesztés.A dombhátra települt, egyutcás faluban számos régi, vakolatdíszes ház látványa lassítja le léptünket, merthogy nem árt egy kis időt szentelni a népi építészet remekeinek.A porrogiak legnagyobb büszkesége azonban egy újabb építmény: az 1996-ban felszentelt evangélikus imaház.A templomot az évszázados haranglábat körbeölelve építették fel, s itt állítottak emléket az I. és II. világháború áldozatainak is. A helyiek hűségesen őrzik elődeik számos hagyományát, a vidámabbak közül a farsang idején tartott borversennyel egybekötött táncmulatságot érdemes megemlíteni. Az idősebbek pedig szívesen mesélnek az újonnan érkezőnek, például egy legendát a Bodonos kútról.Eszerint abban az időben, amikor még a Laki mező is lakott hely volt, valaki ellopta a harangjukat és a Bodonos- kútba dobta. A monda szerint Karácsony éjjelén mindig megszólalt a kútban a harang. A másik história arról szól, hogy a település Porrogszentkirályhoz közeli határában katonai pihenőhely volt a középkorban, s e helyen itatták lovaikat a Kanizsa vára felé tartó török lovasok és magyar vitézek. A kicsit hosszabb útra vállalkozók elkerekezhetnek az ágneslaki arborétumba, amit három falu érez magáénak, de közigazgatási határát tekintve Porroghoz tartozik. Nevét Sztankovszky Ágnesről, Inkey Pál földbirtokos feleségéről kapta. Az 1920-as évekből való 8,25 hektáros arborétum fekvése, a növények összeválogatása s a formák, színek harmóniája lenyűgöző. Bővebben »