Társkeresés Hajdúdorogon

Hajdúdorog 9,070 lakosával Hajdú-Bihar megye tizenegyedik legnépesebb városa, és 10,065 hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése. A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak ''Dorognak'' nevezett város a megye észak-keleti részén, a hajdúböszörményi kistérségben fekszik. A régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan itt is a mezőgazdaság adja. A város kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, amelynek alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk.A város az úgynevezett ''öreg hajdúvárosok'' egyike, amely már a kőkortól kezdve lakott volt, A település története és kultúrája egészen a 17. század elejéig a környező városokéhoz hasonlóan alakult. A hajdúk betelepülésétől kezdve azonban a város többségében görög katolikus vallású lett ellentétben a környező református hajdútelepülésekkel. Az eltérő vallás más kultúrát alakított ki, ezért az elmúlt évszázadok során itt a környéken egyedülálló hagyományvilág bontakozott ki, ami napjainkban is továbbél. Hajdúdorog ma Magyarország egyetlen görög katolikus püspöki székhelye.A püspöki székhely rangjának megfelelően a város legfőbb látnivalója a görög katolikus székesegyház, amelynek ikonosztázionja több mint kétszáz esztendős. Az északon egy 16. századi erődfallal lezárt templomkert ad helyet a hagyományos húsvéti ''pászkaszentelésnek''. A környező híres fürdővárosokhoz hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre. A település történetét mutatja be a helytörténeti múzeum és a tájház.A város híres szülöttei között emlegetik Görög Demeter írót, kartográfust és Mészáros Károlyt, írót, helytörténészt. Mellettük hajdúdorogi tevékenysége miatt kimelendő Frankl Sámuel is, a város egykori rabbija, aki korának egyik nemzetközileg is elismert Tóra-tudósa volt. Bővebben »