Szeretem az embereket, és szeretek szeretni.Imádom a gyerekeket, s minden nap azon munkálkodom, hogy minél inkább megtaláljam velük a közös hangot.Szeretek hallgatni, mert az többet ér, mint sok kimondott, igaztalan szó.Naiv és hiszékeny vagyok, utálom a megalkuvást, gyűlölöm a hiányérzetet és a be nem tartott ígéreteket.Imádom megélni a magaslataimat, és gyűlölöm a mélységeimet.Nem tudok haragot tartani, és mindent megtennék azokért, akik fontosak nekem.Imádom a félhomályt, a város fényeit, a nyári viharokat, a mennydörgést, a villámlást, amikor a langyos nyári zápor bőrig áztat, és imádom a frissen felhúzott lepedő hűvös érintését a bőrömön érezni.Szeretek mosolyogni, és imádok minden olyan zenét, ami érzéseket kelt, és gondolatokat ébreszt bennem.Szeretek emlékezni, és külön polcra helyezek mindenkit, aki valaha fontos volt az életemben.Néha elbújok valahova, ahol egyedül lehetek a gondolataimmal és az érzéseimmel.S bár hívő nem vagyok, sok mindenben hiszek.Hiszek az egyszeriben és a megismételhetetlenben.